Húszévesen másfél év ártatlanul előzetesben
Darvas kontra Magyarország
Darvas kontra Magyarország
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon.
A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő szabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel kapcsolatban.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetőeljárás szabályait a Balsai István képviselő (Fidesz-KDNP) által benyújtott ún. „semmisségi” törvényjavaslat, amely szerint semmisnek nyilvánítandók a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő ítéletek, amennyiben az elítélés alapjául kizárólag rendőri jelentések vagy vallomások szolgáltak. Ezzel szemben az amnesztia jogállami szempontból elfogadható eszköz a kérdés kezelésére.
Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya tegye lehetővé a bíróságok számára a halálbüntetés kiszabását. Ön mit gondol? Olyanok is vannak, akik azt szeretnék, ha megszűnne az állampolgárok adófizetési kötelezettsége. Ön szerint? Mások úgy gondolják, hogy a politikusokra költeni fölösleges, mert semmi haszna nincs belőlük az országnak. Önnek mi a véleménye?
A Magyar Helsinki Bizottság egyike volt azon indítványozóknak, akik, illetve amelyek az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
A Meleg Méltóság Menetének szervezői a TASZ és a Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadták meg a BRFK tiltó határozatát.
A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a magyar kormányt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba.
Indokolatlanul tartottak előzetes letartóztatásban egy 27 éves fiatalembert a magyar hatóságok – ezt állapította meg 2011. január 11-i ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A Bíróság szerint a nyomozás lezárása és a vádirat benyújtása … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében.
Az Európai Unió soros elnökségének átvétele jó alkalom arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság felajánlja együttműködését a sajtónak, hogy a legutóbbi magyar törvényhozási fejleményeket összehasonlíthassa az Unió jogával.
A Magyar Helsinki Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet civil szervezetekkel közösen levélben fordult Viviane Reding asszonyhoz, az Európai Bizottság igazságügyi, emberi jogi és uniós polgári ügyekért felelős biztosához.
A világ egyik vezető emberi jogi szervezetének legújabb jelentése 161 menekülttel és migránssal Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon készített interjún alapul.
Civil szervezetek 2010 novemberében levélben fordultak Thorbjørn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtikárához az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével kapcsolatban. A főtitkár válaszlevelében egyértelműen utalt arra, hogy az új Alkotmány megalkotása során indokolt lenne újragondolni az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzése a kormányzat jogállamiságot veszélyeztető lépéseiről
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította: a vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni. A másodfokú bíróság indokoltnak … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak.
A Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010 januárjában a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester, amikor arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A Fővárosi Bíróság nemrég hatályon kívül … Tovább olvasom
A Fővárosi Bíróság 2010. november 11-i döntésében kimondta: a rendőrség nem tudta igazolni, hogy 2006. november 22-e után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya, indokoltan tartotta fent a Kossuth tér lezárását.