A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság az Európai Unió Alapjogi Chartájához kapcsolódó tanulmányíró versenyt hirdet joghallgatóknak és jogász doktoranduszoknak. A verseny első három helyezettje pénzdíjban fog részesülni, valamint tanulmányaik publikálásra kerülnek.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet ügyvédek részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata az ügyvédi munkában címen. A képzés 2024. május 10-én 9 és 17 óra között lesz Miskolcon.
Magyar civil szervezetek üdvözlik a Velencei Bizottság véleményét, amely szerint semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SZVH), amely ráadásul aránytalan és indokolatlanul nagy hatalommal rendelkezik, így arra is alkalmas, hogy visszarettentse az embereket és közösségeiket az aktív közéleti részvételtől. A vélemény szerint az SZVH-t meg kellene szüntetni.
Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
A Magyar Helsinki Bizottság számára megalakulása óta kiemelt fontosságú a választások tisztasága, mint a demokratikus jogállam alappillére, valamint a választójog szabad gyakorlása, ami egyike az alapvető szabadságjogoknak. A Helsinki Bizottság alapszabályában meghatározott céljaival és fő tevékenységi területével összhangban az alábbiakat tervezi a közelgő önkormányzati és Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódóan:
Érdekel, mi a helyzet a Magyarországnak járó, zárolt uniós támogatásokkal? Mit? Mennyit? Miért? És meddig? Segítünk, hogy tisztán láss. Csatlakozz február 16-án pénteken a Reddit r/hungary csatornán és tedd fel a kérdésed vagy oszd meg a véleményed!
Az EBESZ 57 tagállamával ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb biztonsági szervezete. Tevékenysége kiterjed Amerikára és Ázsiára is, de a legnagyobb hatása Európára van. Mit érdemes tudni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről? A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalta.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet szakszervezetekkel foglalkozó ügyvédek, szakszervezeti jogtanácsosok részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata a szakszervezeti jogászi munkában címen. A képzés 2024. február 21-én 9 és 17 óra között lesz Budapesten.
Van-e valami különbség a luxembourgi bíróság, az Európai Unió Bírósága, az EUB, az Európai Bíróság és az Európai Törvényszék között? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság képbe hozó összeállítása.
A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint. Itt is kiderül, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.
2024-ben az európai választásokon minden uniós polgár szavazhat arról, hogy ki képviselje őt a 2029-ig tartó következő ciklusban az Európai Parlamentben (EP). Az alábbiakban segítünk jobban megérteni, milyen munkát végeznek és miért felelnek az általunk választott képviselők. A Magyar Helsinki Bizottság képbehozója.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
Ugyan 2023. december 22. óta van már „szuverenitásvédelmi törvényünk”, 2024-ben pedig munkába áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a mellette működő kutatóintézet is, de csak kevesen kapizsgálják, mit is jelent maga a szuverenitás. Pedig üdvös volna előbb tisztázni, hogy tudjuk, mit is kellene védelmezni az államnak. Az országnak nem a civil szervezetektől vagy a kormányfüggetlen médiától kell félni. Képbehozó a Magyar Helsinki Bizottságtól.
Az alulírott civil szervezetek a parlament által elfogadott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítják. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény.
A jelenség ugyan már régóta ismeretes, maga a kifejezés még harminc éves sincs. Mi, magyarok már így is személyes tapasztalatok szereztünk az illiberális demokrácia működéséről. A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása az ilyen rezsimek jellemzőiről, és arról, mit lehet ellenük tenni a valódi demokratáknak.
Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon két törvényt is gyermekvédelminek neveznek? Mi a különbség a kettő között? Melyik az igazi, melyik az álságos? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság összeállítása.
A „státusztörvényben” lefektetett új szabályozás lényege, hogy a közalkalmazotti helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából kiderül, mit kell tudni a pedagógusmunka új kereteiről a tanítóknak, tanároknak, óvoda- és gyógypedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, könyvtásoknak és dadusoknak.
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.