Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak hozzá szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához.
A Független Rendőr Szakszervezet Jogsegélyszolgálata közreműködik a Helsinki Bizottság által készítendő, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelem minta kidolgozásában, a továbbiakban pedig az FRSZ segítséget nyújt az egyéni beadványok összeállításában és térítésmentesen biztosít képviseletet tagjainak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az Országgyűlést: az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezését sértené a már megszerzett kedvezményes nyugellátás csökkentése, megvonása, vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása.
A Magyar Helsinki Bizottság több munkatársa fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Ez a rendelkezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan őket a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben. A szabályozás több mint 100.000 embert érint, s természetesen mindannyiuknak joguk van a Bírósághoz fordulni.
A Magyarország emberi jogi helyzetének áttekintését célzó május 11-i ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt nyolc civilszervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a sajtó képviselőit a jövő szerdai ülés napirendjén szereplő kormányjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentéseik főbb megállapításairól.
Felkészülés Magyarország ENSZ vizsgálatára – a Helsinki Bizottság Magyarország emberi jogi teljesítményével kapcsolatos álláspontjáról tartott tájékoztatót több budapesti nagykövetség képviselőjének.
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a május 31. előtt elbocsátottak bizonyos feltételek mellett alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – ehhez kíván segítséget nyújtani a szervezet által készített mintabeadvány.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Szájer Józsefnek az alkotmányozással kapcsolatos, március 29-i blogbejegyzése kapcsán.
Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő szabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel kapcsolatban.
A Magyar Helsinki Bizottság egyike volt azon indítványozóknak, akik, illetve amelyek az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
Az Európai Unió soros elnökségének átvétele jó alkalom arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság felajánlja együttműködését a sajtónak, hogy a legutóbbi magyar törvényhozási fejleményeket összehasonlíthassa az Unió jogával.
A Magyar Helsinki Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet civil szervezetekkel közösen levélben fordult Viviane Reding asszonyhoz, az Európai Bizottság igazságügyi, emberi jogi és uniós polgári ügyekért felelős biztosához.
Civil szervezetek 2010 novemberében levélben fordultak Thorbjørn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtikárához az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével kapcsolatban. A főtitkár válaszlevelében egyértelműen utalt arra, hogy az új Alkotmány megalkotása során indokolt lenne újragondolni az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzése a kormányzat jogállamiságot veszélyeztető lépéseiről
Civilszervezetek levélben fordultak Thorbjørn Jagland úrhoz, az Európa Tanács főtikárához az Alkotmánybíróság jogkörének küszöbön álló szűkítésével kapcsolatban.