Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt.
A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT képviselői az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályaikat osztották meg a Velencei Bizottság delegációjával.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet által készített, nagyrészt angol nyelvű elemzések és összefoglalók az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban felmerülő aggályokról
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.
A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.
Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat.
Velünk együtt több ügyfelünk kapott kérdést az Emberi Jogok Európai Bíróságától a magánnyugdíj-pénztári diszkrimináció kapcsán benyújtott kérelemre. A válaszunkat közzétesszük, és egyben mi a kérelmet visszavonjuk, mert a hatályos szabályozás megszüntette a jogsértést.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (a továbbiakban együtt: a Jogállamvédők) 2013-ban is folytatja együttműködését a jogállam alapértékeinek hatékony védelmére.
Tájékoztatjuk az indokolás nélküli elbocsátásuk miatt a Magyar Helsinki Bizottsághoz forduló volt kormány- és köztisztviselőket, hogy az elmúlt napokban kézhez vett strasbourgi döntések alapján sajnálatos módon úgy látjuk, hogy azok, akik a felmentésüktől számított hat hónapon belül nem fordultak az EJEB-hez, nem számíthatnak már előtte jogorvoslatra.
A bírói kényszernyugdíjazás miatt indult strasbourgi eljárásokban képviseletet nyújtó Magyar Helsinki Bizottság és Cech András ügyvéd közös közleménye az aktuális jogi helyzetről a nemzetközi fórum előtti eljárás kapcsán
Nem fogadta be a kormány fellebbezését a strasbourgi bíróság. Így jogerőre emelkedett az a döntése, amely kimondta: alapvető jogot sért az indokolás nélküli elbocsátás.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet álláspontja az előzetes regisztrációról
A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.
Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a mai napon találkoztak az Országos Bírósági Hivatal elnökével, dr. Handó Tündével, hogy megvitassák a három jogvédő szervezetnek a módosított bírósági törvények bírálatát tartalmazó elemzését.
2012. szeptember 25-én az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás az EP delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.
A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét.
A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.