Témakör: Jogállam

Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Hírek

Találatok száma: 373 db.



  • Ötödik Alaptörvény-módosítás: nem akarásnak nyögés a vége

    Az Alaptörvény minapi korrekciója nem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő a módosítással leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

  • Nyilvános bocsánatkérésre szólítjuk fel a Fidesz szóvivőjét

    Hoppál Péter 2013. augusztus 17-én megtartott sajtótájékoztatóján a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesítő álcivil szervezetnek nevezte többek között a Magyar Helsinki Bizottságot, elismerve, hogy fogalma nincs, a korábbi kormányokkal szembeni kritikák idején is kaptunk-e külföldi támogatást. A nyílt levelünkben felvilágosítjuk a szóvivőt, és bocsánatkérésre szólítjuk fel.

  • A magyar kormány és az ő alaptörvénye

    A Velencei Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéséhez fűzött kormányzati kommentár rámutat arra, hogy a magyar kormány egyrészről játékszernek, másrészről saját hatalma biztosítékának tekinti az alkotmányt. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a parlamenti ülésszak zárásaként a Kormány Alaptörvényhez való viszonyát elemezte.

  • Az igazság a Tavares-jelentésről

    A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire.

  • Javaslatcsomag a választás tisztasága érdekében

    Ellenőrizhető névjegyzékek nélkül nincs tiszta választás. A Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek nem látják biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást. Annak érdekében, hogy a választás tiszta legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjék –, konkrét teendőket fogalmaztak meg.

  • A törvényhozók most információs jogainkat verik szét

    A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt.

  • Az ombudsman is úgy látja, nagy a baj a 4. módosítással

    A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.

  • Találkozó a Velencei Bizottsággal

    A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT képviselői az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályaikat osztották meg a Velencei Bizottság delegációjával.

  • A köztársasági elnök felelőssége

    A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.

  • Az alaptörvény-módosítás európai vizsgálatát kértük

    A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.

  • Ne fogadják el az Alaptörvény módosítását!

    Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat.

  • Válasz a strasbourgi bíróságtól érkezett kérdésre

    Velünk együtt több ügyfelünk kapott kérdést az Emberi Jogok Európai Bíróságától a magánnyugdíj-pénztári diszkrimináció kapcsán benyújtott kérelemre. A válaszunkat közzétesszük, és egyben mi a kérelmet visszavonjuk, mert a hatályos szabályozás megszüntette a jogsértést.

  • Jogállamvédők 2.0

    A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (a továbbiakban együtt: a Jogállamvédők) 2013-ban is folytatja együttműködését a jogállam alapértékeinek hatékony védelmére.

  • Tájékoztatás az indokolás nélkül elbocsátott kormány- és köztisztviselők számára

    Tájékoztatjuk az indokolás nélküli elbocsátásuk miatt a Magyar Helsinki Bizottsághoz forduló volt kormány- és köztisztviselőket, hogy az elmúlt napokban kézhez vett strasbourgi döntések alapján sajnálatos módon úgy látjuk, hogy azok, akik a felmentésüktől számított hat hónapon belül nem fordultak az EJEB-hez, nem számíthatnak már előtte jogorvoslatra.

  • A VB továbbra sem elégedett a bírósági törvényekkel

    A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság