Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A bírói kényszernyugdíjazás miatt indult strasbourgi eljárásokban képviseletet nyújtó Magyar Helsinki Bizottság és Cech András ügyvéd közös közleménye az aktuális jogi helyzetről a nemzetközi fórum előtti eljárás kapcsán
Nem fogadta be a kormány fellebbezését a strasbourgi bíróság. Így jogerőre emelkedett az a döntése, amely kimondta: alapvető jogot sért az indokolás nélküli elbocsátás.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet álláspontja az előzetes regisztrációról
A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.
Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a mai napon találkoztak az Országos Bírósági Hivatal elnökével, dr. Handó Tündével, hogy megvitassák a három jogvédő szervezetnek a módosított bírósági törvények bírálatát tartalmazó elemzését.
2012. szeptember 25-én az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás az EP delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.
A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét.
A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.
Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.
Strasbourg: tömeges emberi jogsértést követett el a magyar állam az indokolási nélküli elbocsátások engedélyezésével
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében kiírt „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázatának hat díjazott alkotását mutatják be 2012. június 28-án 17 órakor a Kino moziban.
A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.
Arról kérdezzük a minisztert, hogy a Kúria elnökének a Cozma-ügy kapcsán írt levele hogyan egyeztethető össze a bírói függetlenség tiszteletben tartásával, és arról is, hogy az elmúlt két év vitatott kormányzati lépései mögött a jogállam milyen felfogása húzódik meg.
Navracsics Tibor miniszter azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést.
A Kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis „az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a Kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárások lefolytatására. A két szervezet felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében közös filmpályázatot hirdetett. A zsűri kiválasztotta a legjobb hat szinopszist, amelyekből tavasszal kisfilm készül.
A diszkriminatív szabályozás miatt a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A megváltozott szabályozás ellenére a kérelmünket fenntartjuk.