A Helsinki Bizottság április végén szervezte meg a józsefvárosi rendőrök és helyi lakosokat képviselő szervezetek közötti konzultációt. A fórum célja a rendőrök és a lakosok közötti bizalom erősítése és a közvetlen kommunikáció elősegítése volt, amely középtávon javíthatja a rendőri munka eredményességét és a helyi közbiztonságot. A résztvevők egyetértettek, hogy további konzultációkra van szükség.
Felkészülés Magyarország ENSZ vizsgálatára – a Helsinki Bizottság Magyarország emberi jogi teljesítményével kapcsolatos álláspontjáról tartott tájékoztatót több budapesti nagykövetség képviselőjének.
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a május 31. előtt elbocsátottak bizonyos feltételek mellett alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – ehhez kíván segítséget nyújtani a szervezet által készített mintabeadvány.
Orbán Viktor, miniszterelnök Pintér Sándor, belügyminiszter Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Lukács Tamás, elnök, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága Kocsis Máté, elnök, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Osztolykán … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvatatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Szájer Józsefnek az alkotmányozással kapcsolatos, március 29-i blogbejegyzése kapcsán.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma nem közérdekből nyilvános adat, annak kiadására a rendőrség nem köteles. A Helsinki Bizottság az adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez a Helsinki Bizottság szerint olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
A bíróság jogerős döntése szerint jogszerűen szabott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság egymillió forint bírságot a Malév egyik leányvállalatára, amiért a cég diszkriminálta az egyik dolgozóját annak szakszervezeti tevékenysége miatt. Amint arról már 2010 augusztusában … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan … Tovább olvasom
A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A jogvédő szervezetek kérik a belügyminisztert, hogy haladéktalanul utasítsa a rendőrséget arra, hogy a jogbiztonság helyreállítása és a megfélemlített roma lakosok védelme érdekében tegyen eleget törvényben meghatározott feladatainak a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.
Jogosan bírságolt egy kábeltévét egymillió forintra tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), amiért az egyik melegnek hitt dolgozóját állandóan zaklatták a munkahelyén, sőt a képernyőről is letiltották – ezt mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
Darvas kontra Magyarország
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon.
A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő szabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel kapcsolatban.