Menedékkérők hozzáférése a védelemhez
Az Olasz Menekülttanács (CIR) által koordinált projektben megjelent a Magyar Helsinki Bizottság jelentése.
Az Olasz Menekülttanács (CIR) által koordinált projektben megjelent a Magyar Helsinki Bizottság jelentése.
A menekültügyi őrizet ésszerűtlen, embertelen, költséges és nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartási forma. Nem követtek el semmilyen bűncselekményt, mégis menedékkérőket zár el hónapokra és korlátozza kapcsolattartásukat a magyar állam. Leginkább azért kerülnek cudar körülmények közé, mert nincsenek útiokmányaik.
A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.
A Kúria mai ítélete szerint mulasztott a rendőrség, amikor nem szerezte be teljes körűen a bizonyítékokat az Index összevert videósának ügyében. A bíróság nem volt hajlandó vizsgálni viszont, hibázott-e a rendőrség akkor is, amikor nem foglalkozott a be nem jelentett szélsőjobbos tüntetés elmulasztott oszlatásával.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet olyan tanóramintákat készített középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat.
Csatlakoztunk a Nyitottak vagyunk mozgalom kampányához.
Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.
Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért olyan választópolgárokat keres, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.
Számos problémát, hiányosságot tártak fel a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében a Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői. Némelyek rendszerszintűek (túlzsúfoltság, oktatás), mások az intézet felelősségébe tartoznak. Az elégtelen higiénés helyzet miatt például november elején tömegesen jelentkeztek bőrmegbetegedések. Munkatársaink jelzése nyomán javítottak a körülményeken, és sikerült megakadályozni a kór terjedését.
A Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával rövid útmutatót adott közre menedékjogi jogklinika létrehozásához.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) 2012-es fogvatartásról szóló iránymutatása magyar nyelven is elérhető.
Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.
NÉHÁNY BIZTATÓ FEJLEMÉNY ELLENÉRE TOVÁBBRA IS SÚLYOS HIÁNYOSSÁGOK A HONTALANSÁG SZÜLETÉSKORI ELKERÜLÉSÉT SZOLGÁLÓ JOGI GARANCIÁKBAN
Több alkotmányos elvet is sértenek a tavaly hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv (Btk.) büntetéskiszabási rendelkezései, amelyek az „ún. három csapásra” vonatkoznak – derül ki az alapvető jogok biztosának jelentéséből. Székely László arra kéri az igazságügyi minisztert, hogy az Országgyűlés előtt kezdeményezze a szabályok megváltoztatását.
Az országgyűlési választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg életbe lépett egy kormányrendelet is, ami a választási plakátokra is kiterjeszti a gazdasági reklámokra vonatkozó korlátokat. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kampányolás szabadságának és a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit szűkítő szabály tovább rontja a választások tisztességességét.
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság az ombudsmanhoz fordult. Azt javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak korlátlan fogvatarthatóságát lehetővé tevő szabályok megsemmisítését.
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság az ombudsmanhoz fordult. Azt javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak korlátlan fogvatarthatóságát lehetővé tevő szabályok megsemmisítését. Beadványunkban tehát … Tovább olvasom
A Magyarországot képviselő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 6500 euró kártérítés megfizetését vállalta annak a Helsinki Bizottság által képviselt környezetvédőnek a számára, akit a magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon tartottak fogva.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szexuális irányultság miatti közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg 2012-ben a Budapest Pride felvonulás megtiltásával – állapította meg január 16-án kihirdetett ítéletében a Fővárosi Törvényszék a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperesek ügyében. Az ítélet nem jogerős.