A Belügyminisztérium 2024. február 3-án hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeletek tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat – hasonlóan a törvény társadalmi egyeztetéséhez – ismét kreatívan értelmezte a minisztérium.
Az EBESZ 57 tagállamával ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb biztonsági szervezete. Tevékenysége kiterjed Amerikára és Ázsiára is, de a legnagyobb hatása Európára van. Mit érdemes tudni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről? A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalta.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet szakszervezetekkel foglalkozó ügyvédek, szakszervezeti jogtanácsosok részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata a szakszervezeti jogászi munkában címen. A képzés 2024. február 21-én 9 és 17 óra között lesz Budapesten.
Egy hónap sem telt el az évből, és a Magyar Helsinki Bizottságnak máris újabb ügyfele nyert pert a strasbourgi bíróságon. Az iraki kurd fiút bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök. Az embertelen szabályok azóta is élnek, noha több nemzetközi bírósági ítélet mondja ki róluk, hogy súlyosan alapjogsértőek. A menekülő gyerekekkel ma is így jár el a magyar állam.
A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint. Itt is kiderül, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.
2024-ben az európai választásokon minden uniós polgár szavazhat arról, hogy ki képviselje őt a 2029-ig tartó következő ciklusban az Európai Parlamentben (EP). Az alábbiakban segítünk jobban megérteni, milyen munkát végeznek és miért felelnek az általunk választott képviselők. A Magyar Helsinki Bizottság képbehozója.
Mivel kedvező irányba változtak a látogatófogadás szabályai, az alábbi beadványmintáink már nem használhatóak. A Magyar Helsinki Bizottság éveken át sokat dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Régóta küzdöttünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársat keres érdekérvényesítési (advocacy) tevékenységéhez.
Ugyan 2023. december 22. óta van már „szuverenitásvédelmi törvényünk”, 2024-ben pedig munkába áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a mellette működő kutatóintézet is, de csak kevesen kapizsgálják, mit is jelent maga a szuverenitás. Pedig üdvös volna előbb tisztázni, hogy tudjuk, mit is kellene védelmezni az államnak. Az országnak nem a civil szervezetektől vagy a kormányfüggetlen médiától kell félni. Képbehozó a Magyar Helsinki Bizottságtól.
Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.
Fogvatartottak családtagjai petíciót adtak át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A hozzátartozók és civil jogvédők azt szeretnék elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Egy friss strasbourgi ítélet szerint „a térelválasztó elemmel” történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
Az alulírott civil szervezetek a parlament által elfogadott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítják. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
A börtön önkényesen törölheti a nyilvántartásból a kapcsolattartót. Például arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás. Ezt a gyakorlatot panaszolja évek óta több rab és hozzátartozóik a Magyar Helsinki Bizottságnak.
Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.
Ha mindig is tenni szerettél volna a menekülők helyzetének javításáért, de csak otthonról tudsz segíteni, akkor itt a legjobb alkalom! Menekültügyi Programunk munkájához kapcsolódó feladat ellátására keresünk megbízható önkénteseket. A rád bízott feladat távmunkaként végezhető rugalmas időbeosztással.
Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.
Továbbra is kártalanítás jár azoknak az embereknek, akiknek a büntetés-végrehajtási intézetben nem biztosították a megfelelő életteret.