Menedékes kártya meghosszabbítva 2025-ig
Ismét fellélegezhetnek a Magyarországon élő ukrajnai menedékesek: a kormány újabb egy évvel meghosszabbította ideiglenes védelmüket.
-
-
Újfent egymondatos indokolással tervezi a kormány meghosszabbítani a veszélyhelyzetet
Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
-
Gyerekeket tartott fogva önkényesen az állam
Két, a magyar államtól menedékjogot kérő gyerek menekültügyi őrizetét bírálta el a strasbourgi bíróság. Mindkettőjük esetében megállapította, hogy fogvatartásuk önkényes volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a menedékkérő gyerekeket a jogsértő állammal szemben.
-
Adó 1% a Helsinki Bizottságnak
A Magyar Helsinki Bizottság azoknak segít, akiknek a magyar állam megsérti az emberi jogait. Ügyfeleink: menekült, fogva tartott, diszkriminált emberek és olyanok, akiket hátrány ért azért, mert kiálltak magukért vagy társaikért a hatalommal szemben.
Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!
-
A 2024-es választásokhoz kapcsolódó tevékenységeink
A Magyar Helsinki Bizottság számára megalakulása óta kiemelt fontosságú a választások tisztasága, mint a demokratikus jogállam alappillére, valamint a választójog szabad gyakorlása, ami egyike az alapvető szabadságjogoknak. A Helsinki Bizottság alapszabályában meghatározott céljaival és fő tevékenységi területével összhangban az alábbiakat tervezi a közelgő önkormányzati és Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódóan:
-
Élő kérdezz-felelek az uniós forrásokról a Redditen
Érdekel, mi a helyzet a Magyarországnak járó, zárolt uniós támogatásokkal? Mit? Mennyit? Miért? És meddig? Segítünk, hogy tisztán láss. Csatlakozz február 16-án pénteken a Reddit r/hungary csatornán és tedd fel a kérdésed vagy oszd meg a véleményed!
-
Véleményünk az új idegenrendészeti törvény végrehajtásával kapcsolatos rendeletek tervezetéről
A Belügyminisztérium 2024. február 3-án hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeletek tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat – hasonlóan a törvény társadalmi egyeztetéséhez – ismét kreatívan értelmezte a minisztérium.
-
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ): jelentés, működés
Az EBESZ 57 tagállamával ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb biztonsági szervezete. Tevékenysége kiterjed Amerikára és Ázsiára is, de a legnagyobb hatása Európára van. Mit érdemes tudni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről? A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalta.
-
Ingyenes ügyvédképzés szakszervezeti jogászoknak az alapjogi normaalkalmazásról, az EU Alapjogi Chartájáról és eljárási utakról
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet szakszervezetekkel foglalkozó ügyvédek, szakszervezeti jogtanácsosok részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata a szakszervezeti jogászi munkában címen. A képzés 2024. február 21-én 9 és 17 óra között lesz Budapesten.
-
Menekülő gyerek visszakényszerítéséért marasztalta el az államot a strasbourgi bíróság
Egy hónap sem telt el az évből, és a Magyar Helsinki Bizottságnak máris újabb ügyfele nyert pert a strasbourgi bíróságon. Az iraki kurd fiút bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök. Az embertelen szabályok azóta is élnek, noha több nemzetközi bírósági ítélet mondja ki róluk, hogy súlyosan alapjogsértőek. A menekülő gyerekekkel ma is így jár el a magyar állam.
-
Amit tudni akartál a zárolt uniós pénzekről, de nem volt kitől megkérdezni
A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint. Itt is kiderül, hogy a befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány éppen azért locsog annyit, hogy saját felelősségét elfedje.
-
Európai Parlament: jelentése, szerepe, működése
2024-ben az európai választásokon minden uniós polgár szavazhat arról, hogy ki képviselje őt a 2029-ig tartó következő ciklusban az Európai Parlamentben (EP). Az alábbiakban segítünk jobban megérteni, milyen munkát végeznek és miért felelnek az általunk választott képviselők. A Magyar Helsinki Bizottság képbehozója.
-
Kisokos és mintabeadványok a plexi nélküli és érintkezést biztosító beszélőhöz a börtönben
Mivel kedvező irányba változtak a látogatófogadás szabályai, az alábbi beadványmintáink már nem használhatóak. A Magyar Helsinki Bizottság éveken át sokat dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Régóta küzdöttünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal.
-
A járda az új fal, a véleménynyilvánítás az új rongálás
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
-
Junior advocacy officer
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársat keres érdekérvényesítési (advocacy) tevékenységéhez.
-
Szuverenitás: fogalma, helyzete Magyarországon
Ugyan 2023. december 22. óta van már „szuverenitásvédelmi törvényünk”, 2024-ben pedig munkába áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a mellette működő kutatóintézet is, de csak kevesen kapizsgálják, mit is jelent maga a szuverenitás. Pedig üdvös volna előbb tisztázni, hogy tudjuk, mit is kellene védelmezni az államnak. Az országnak nem a civil szervezetektől vagy a kormányfüggetlen médiától kell félni. Képbehozó a Magyar Helsinki Bizottságtól.
-
Kezd beérni a civil jogvédők erőfeszítése: biztató változások a börtönökben
Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.
-
Hozzátartozók petíciója az ölelésért
Fogvatartottak családtagjai petíciót adtak át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A hozzátartozók és civil jogvédők azt szeretnék elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Egy friss strasbourgi ítélet szerint „a térelválasztó elemmel” történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
-
Civil szervezetek elutasítják az önkényvédelmi törvényt és segítik a célba vetteket
Az alulírott civil szervezetek a parlament által elfogadott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítják. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
-
Húsz év alatt 95 sikeres strasbourgi ügy: a Magyar Helsinki Bizottság és ügyfelei rendszerszintű változásokat indítottak el
Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.