A. B. kontra Magyarország
Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
X.Y. kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnapi ítéletében megállapította, hogy a magyar állam háromszorosan megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmező emberi jogait azzal, ahogyan 2007–2008 során előzetes letartóztatásban tartották. Az ítélet a hazai büntetőeljárási szabályok egyezménysértő voltára is rámutat.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) határozata jogellenes akadályozta meg a köztársasági elnök rezidenciája előtti tiltakozást. Az is kiderült, a Terrorelhárítási Központ (TEK) intézkedése csak az alkotmánymódosítás miatt tüntetőket sújtotta, sörért és rántott húsért be lehetett jutni.
Miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én nem vette tudomásul a bejelentett tüntetését, a Magyar Helsinki Bizottság jogorvoslattal fordult a Sándor-palota előtti Szent György tér önkényes lezárásával szemben. Íme felülvizsgálati kérelmünk.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan és sérti a gyülekezési jogot a Szent György tér lezárása.
Hendrin Ali Said és Aras Ali Said kontra Magyarország
K.M.C. kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága két ügyben is a panaszosoknak, egykori idegenrendészeti őrizeteseknek adott igazat a magyar állammal szemben. Mindkét perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket.
Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.
Al-Tayyar Abdelhakim kontra Magyarország
A Jobbik 2012. október 17-én demonstrációt tartott a miskolci Avas-lakótelepen. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen és megfelelően biztosította a rendezvényt.
A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmezők ügyében Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye a megalázó bánásmód tilalmát kimondó 3. cikkét.
A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.
Az LMP-s képviselők és aktivisták úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és nemzetközi szerződésben garantált emberi jogaikat.
A devecseri tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia, hiszen az már a beszédek elhangzásakor elvesztette békés jellegét, majd fizikai erőszakba torkollott, amikor a tüntetők betondarabokat dobáltak. Emberi jogi szervezetek nyílt levéllel fordulnak a belügyminiszterhez és a rendőrfőkapitányhoz intézkedéseiket kérve.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék indokolatlanul rendelte el ügyfele előzetes letartóztatását. Úgy tűnik, ez ma Magyarországon bárkivel előfordulhat.
A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperes, Horváth Zsolt keresete alapján a Fővárosi Törvényszék 2012. június 8-án 5 millió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI).