Kategória: Hírek

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.

Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a mai napon találkoztak az Országos Bírósági Hivatal elnökével, dr. Handó Tündével, hogy megvitassák a három jogvédő szervezetnek a módosított bírósági törvények bírálatát tartalmazó elemzését.

2012. szeptember 25-én az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás az EP delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.

A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét.

A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.

Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.

Strasbourg: tömeges emberi jogsértést követett el a magyar állam az indokolási nélküli elbocsátások engedélyezésével

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében kiírt „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázatának hat díjazott alkotását mutatják be 2012. június 28-án 17 órakor a Kino moziban.

A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.

Arról kérdezzük a minisztert, hogy a Kúria elnökének a Cozma-ügy kapcsán írt levele hogyan egyeztethető össze a bírói függetlenség tiszteletben tartásával, és arról is, hogy az elmúlt két év vitatott kormányzati lépései mögött a jogállam milyen felfogása húzódik meg.

Navracsics Tibor miniszter azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést.

A Kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis „az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a Kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárások lefolytatására. A két szervezet felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében közös filmpályázatot hirdetett. A zsűri kiválasztotta a legjobb hat szinopszist, amelyekből tavasszal kisfilm készül.

A diszkriminatív szabályozás miatt a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A megváltozott szabályozás ellenére a kérelmünket fenntartjuk.

További öt magyar törvény, köztük az Alkotmánybíróságról szóló törvény véleményezésére kérte fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága 2012. január 25-én a Velencei Bizottságot, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezetét. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT a napokban eljuttatta a Velencei Bizottságnak az alkotmánybírósági törvényről szóló törvénnyel kapcsolatos aggályait.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Jogvédők az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésre figyelmeztetik a képviselőket