Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom
Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről.
A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.
Akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban, a hazai jogalkalmazásban is számos esetben felmerülhet az uniós jog érintettsége. Az Európai Unió tagállamai a lojális együttműködés elve alapján kötelesek arra, hogy területükön biztosítsák az uniós jog alkalmazását … Tovább olvasom
A kormány betű szerint ugyanazzal az egymondatos indoklással tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet, mint fél éve. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ismét hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. október 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar felsőoktatási intézmények elsöprő többségét irányító, összesen több ezer milliárd forintnyi közpénzt kezelő „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) működésének módosítását célzó tervezetet. … Tovább olvasom
A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira épít.
A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország az emberi jogokat és a jogállamot védelmező tevékenységük keretében figyelemmel kísérik a hazai igazságszolgáltatás helyzetét. Tevékenységünk során a bíróságokat is érintő jogszabályi változások mellett az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, a bírói igazgatási szereplők és testületek tevékenységét és megnyilvánulásait is vizsgáljuk és értékeljük. Korábbi gyakorlatunkat folytatva monitorozzuk a bírák legfőbb önigazgatási testülete, a központi igazgatás felügyeletét is ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) tevékenységét.
Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A Baka kontra Magyarország … Tovább olvasom
Rövid értékelésünkben összegyűjtöttük azokat a problémákat, amelyeket a Kúria ügyelosztási rendjével és rendszerével kapcsolatos szabályait és azok gyakorlati alkalmazását áttekintve észleltünk a hatálybalépést követő időszak tapasztalatai alapján.
Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.
Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.
Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
A közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben.
A kormány 2023. január 18-án tette nyilvánossá társadalmi egyeztetés céljából a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények módosításaira vonatkozó javaslatát. Bár a kormány a javaslat indokolásában „a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséről” beszél, … Tovább olvasom
A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.
Az Európai Bizottság áprilisban indította meg Magyarországgal kapcsolatban a jogállamisági mechanizmus szerinti eljárást, amely az európai uniós költségvetés védelmét szolgálja. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyó tárgyalások eredményeképp a kormány 17 specifikus … Tovább olvasom
A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.