Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom … Tovább olvasom
Civil szervezetek közös jogalkotási javaslatokat fogalmaztak meg a bírói függetlenség érvényesülésének előmozdítása érdekében. Az Országos Bírói Tanács elnökének benyújtott anyag az igazságszolgáltatás szervezetével és igazgatásával, illetve a bírák véleménynyilvánításával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat.
Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.
A magyar kormány 2020. június 18-ától megszüntette a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és egyúttal elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet 2020. december 18-ig. De mi a különbség a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet között? És hogyan változtatta … Tovább olvasom
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik … Tovább olvasom
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a … Tovább olvasom
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás … Tovább olvasom
Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi … Tovább olvasom
Holnap a magyar kormánynak ismét az emberi jogokat és a jogállamiságot érintő kérdésekre kell válaszolnia az EU Általános Ügyek Tanácsában. Három téma lesz napirenden: a bíróságok függetlensége, a média, illetve a tudomány szabadsága. A tagállamok … Tovább olvasom
A kormány „salátatörvénybe” csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra, … Tovább olvasom
A kormány salátatörvénybe csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra. … Tovább olvasom
A kormánytól független intézmények felszámolása során most a bíróságok vannak soron. Várhatóan szerdán szavaz az Országgyűlés az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól. Ugyan semmiféle elfogadható indoka nincsen a mostanitól elkülönülő új bírósági … Tovább olvasom
Hét kelet-európai civil szervezet közös esettanulmányt publikált a horvát, lengyel, magyar és szerb illiberális politikai rendszerek természetrajzáról. A szerzők abban bíznak, hogy az új típusú rezsimek szakszerűbb megismerése hatékonyabbá teheti a demokratikus értékek védelmét Európában. … Tovább olvasom
Öt magyar civil szervezet szakértői anyagban összegezte, mit kell tudni a berendezkedési szakaszba lépett magyar illiberális államról. Az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemező Műhely és a TASZ készítette … Tovább olvasom
Angol nyelvű háttéranyagok
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.
Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek az állításnak alátámasztására magyar civil szervezetek összefoglalták azokat a legfontosabb, 2010 óta tett kormányzati és jogalkotási lépéseket, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet olyan tanóramintákat készített középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat.