Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Fair Trials civil szervezet és a Magyar Helsinki Bizottság közös szervezésében került sor június 19-21. között a budapesti szakmai képzésre, melyen holland, horvát, magyar és szlovén ügyvédek hallgathatták meg a Fair Trials szakértőinek előadásait a büntetőeljárási jogosítványokat rögzítő európai uniós irányelvekről, és oszthatták meg egymással az ehhez kapcsolódó tapasztalataikat.
Kedden K. Tamást 10 hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság. Három éve a Jobbik és szélsőséges szövetségesei azzal a céllal masíroztak és támadtak a helyi romákra Devecseren, hogy megfélemlítsék őket. Az egyik elkövetőt most közösség tagja elleni erőszak miatt ítélték el. A bíró elmondta: nem csak egyetlenegy vádlottnak kellene itt ülnie.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Jogerős végzésében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a MostMi csoport által a miniszterelnöki évértékelő idejére a Várkert Bazárhoz szervezett gyülekezés bejelentésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A bíróság egyetértett a kérelmezőket képviselő Helsinki Bizottsággal, és kimondta: a rendőrségi döntés és a jogorvoslati tájékoztatás is jogsértő volt.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 11-én kelt végzése értelmében nem lehetséges a gyülekezési törvény szerinti jogorvoslattal élni, ha a BRFK az egyszer tudomásul vett tüntetést az adott helyszínen utólag megtiltja telefonon. A telefonhívás ugyanis nem határozat, így a bíróság szerint nincs mi ellen jogorvoslattal élni. Ha ez így marad, akkor a TEK vagy a BRFK bármikor lezárhat olyan területet, ahova korábban már tudomásul vette a rendőrség a gyülekezést. Ezzel pedig ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása.
Az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a köznevelési törvény módosításáról, ami jogszerűvé igyekszik tenni a szegregált oktatást. Civil szervezetek közösen arra kérik az alapjogi biztost, hogy álljon ki az iskolai elkülönítést legitimálni szándékozó törvénymódosítás ellen.
13 hónapig tartották fogva, a 18. születésnapját, karácsonyt, húsvétot börtönben töltötte, sikeres érettségit is ott tett. Azzal gyanúsították és vádolják, hogy egy póló elvételénél jelen volt, és jelenléte erősítette az áldozat fenyegetettségét. Sem a tanúk, … Tovább olvasom
Öt év után ért véget a Kiskunlacháza polgármestere ellen indított eljárás. Répás József megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt a cigányok ellen. A mostani kúriai … Tovább olvasom
A magyar állam megsértette Császy Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatójának a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosította, hogy kihallgatása után részt vehessen nevelőanyja temetésén – állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A panaszost a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
2014. szeptember 18-án meghozott jogerős ítéletével a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is megállapította: szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisz-nek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.
Szeptember 17-én, 13 hónapnyi fogva tartás után helyezték szabadlábra a Magyar Helsinki Bizottság fiatalkorú ügyfelét, aki egy póló feltételezett elrablása miatt került előzetes letartóztatásba. A Magyar Helsinki Bizottság az ügyben már korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Papp Károly rendőrfőkapitány szerint a rendőrség nem diszkriminálja a romákat a szabálysértési bírságolási gyakorlata során, ezért nem tartja indokoltnak a civilek által javasolt munkacsoport felállítását. A civilek azonban nem tágítanak.
Megismételt eljárásban újból jogszerűnek tartotta az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy a rendőrök nem avatkoztak közbe, amikor a szélsőjobbos szónokok által felheccelt tömeg megtámadta a devecseri romák házát.
A strasbourgi bíróság jogerős döntése szerint nem sérti az emberi jogok európai egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében a szolgálati nyugdíjat járandósággá alakították át és megadóztatják. A Magyar Helsinki Bizottság négy ponton kifogásolja a határozatot.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy nem a szólásszabadság része, hanem jogsértő magatartás, ha egy polgármester „romaerőszak” ellen szervez tüntetést, ott felszólal, cigányokat gyanúsít meg gyilkossággal, utóbb pedig az önkormányzat lapjába ír cigányozó cikkeket. Ehhez még csak az sem kell, hogy – mint esetünkben – kiderüljön: a rasszista gyűlölködést kiváltó szörnyű bűncselekményt egy magyar nemzetiségű ember követte el.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma kimondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, vagyis sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja a Magyar Helsinki Bizottság hosszú évek óta képviselt álláspontját, és a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kereste meg a köztársasági elnököt. Ebben üdvözlik, hogy Áder János példamutatóan fejezte ki szolidaritását egy kisebbségi közösség megtámadott tagja iránt, és ítélte el a hatóságok tétlenségét, amelyek a helyszínen nem intézkedtek Pásztor István védelme érdekében.
A Kúria mai ítélete szerint mulasztott a rendőrség, amikor nem szerezte be teljes körűen a bizonyítékokat az Index összevert videósának ügyében. A bíróság nem volt hajlandó vizsgálni viszont, hibázott-e a rendőrség akkor is, amikor nem foglalkozott a be nem jelentett szélsőjobbos tüntetés elmulasztott oszlatásával.