Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Helsinki Bizottság egyezséget kötött, hogy a hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Előzmények A … Tovább olvasom
Támogass minket adó 1%-oddal, hogy továbbra is felléphessünk a jogsértések ellen. Adószámunk: 19013983-1-41
Hárommilliós kártérítést kell fizetnie a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetnek egykori fogvatartottjának, akit előzetes letartóztatott létére jogerős elítéltekkel egy zárkában tartottak fogva és egyik rabtársa megerőszakolta. Az ítélet jogerős. A felperes a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele … Tovább olvasom
A strasbourgi bíróság ma öt döntésével 49 magyar fogvatartottnak ítélt meg 692 ezer eurónyi jogos elégtételt embertelen börtönkörülmények, elsősorban zsúfoltság miatt. Egy hónap sem telt el azóta, hogy hasonló döntésével mintegy negyedmilliárd forintot ítélt meg 43 … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság sajnálattal és értetlenséggel fogadja, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa úgy döntött: nem vizsgálja ki a horgosi–röszkei határátkelőnél végrehajtott tömegoszlatás körülményeit. Így azt sem, hogy miért nem volt azonosító szám a TEK-eseken, megfelelően figyelmeztették-e a tömeget, és összességében jogszerű volt-e az a személyi sérülésekkel járó intézkedés. A civil jogvédők szerint az ombudsman indokai jogilag megalapozatlanok.
231 millió forintos kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Idén ugyan enyhült a zsúfoltság, viszont továbbra sincs hazai jogorvoslat a zsúfoltság okozta helyzetre.
Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2012. október 23-án szidalmazta és ököllel megütötte az Index videósát. Az újságíró orra eltörött. A büntetést öt évre felfüggesztették. A bíró indoklásában kitért arra, hogy a vádlott azért kapott viszonylag enyhe büntetést, mert a sértett nem szeretné, ha támadója börtönbe kerülne.
2012 augusztusában szélsőjobbos támadók szidalmazták és fenyegették a devecseri romákat. A cigány portákat és az ott lévőket meg is dobálták, de a rendőrség senkivel szemben nem intézkedett. Két roma sértett beperelte a rendőrséget a mulasztásért. … Tovább olvasom
2015. szeptember 16-án a TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján Magyarország területére belépő külföldiek tömegére. A rendőrség ellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek. A … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság húsz éve vizsgál fogvatartási helyeket. Idén április 27-én kerestük fel a fővárosi szabálysértési pontot. Tapasztalatainkról jelentést készítettünk (a teljes anyag itt található), amely három problémát azonosít: 1. A fővárosi kormányhivatal nonstop … Tovább olvasom
Ha rendőrt, börtönőrt jelentenek fel bántalmazás, kényszervallatás vagy jogellenes fogvatartás miatt, az eseteknek csak elenyésző részében emelnek vádat. 2008 óta nem volt olyan év, hogy ez az arány 5% felett lett volna. Letöltendő szabadságvesztés büntetést … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság elhamarkodottnak találja, hogy a kormány szakszerűnek és arányosnak tekinti a rendőrség röszkei tömegoszlatását. Ezt csak független és szakszerű vizsgálat állapíthatja meg, amelynek több kérdést is tisztáznia kell.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 500 ezer forint és kamatai megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget (KR) egy, a 2006-os események során történt rendőri bántalmazás miatt.
Az UNHCR és a Legfőbb Ügyészség álláspontja, valamint a Helsinki Bizottság tapasztalatainak összefoglalása az 1951. évi Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének értelmezéséről és alkalmazásáról
A Magyar Helsinki Bizottság áttekintette a Kormány fizikai határzárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításait. Ezek számos ponton sértik a nemzetközi egyezményeket, miközben jelentős terhet rónak a büntető igazságszolgáltatásra.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a rendőrség kivizsgálja, mi történt a röszkei „gyűjtőponton”, miért dobálták az ételt a rendőrök. Ezzel együtt az emberi méltóságot sértő körülményekért nem a robotoló rendőrök, hanem a kormány az első számú felelős.
Panaszként kezelte és egy héten belül választ adott a MÁV vezetése a Magyar Helsinki Bizottság levelére. Eszerint „a vasúttársaság visszautasítja, hogy akadályozná a migránsokat segítő öntevékeny csoportok működését, de a menedékkérők közvetlenül a pályaudvaron való ellátásához helyet biztosítani nem tud”. Volt, ahol viszont igazat adtak nekünk.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezetei, köztük a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a menedékkérők elleni propagandáját, a hatóságokat pedig arra kéri, határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltés ellen.
Levelet küldtünk a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, valamint a MÁV-Start vezérigazgatójának a menedékkérőket sújtó, jogszabálysértő és érzéketlen vasúti gyakorlatok miatt.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságon (EBH) múlt héten elkezdődött az a közigazgatási eljárás, amelyet hajléktalanok indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. A rendőrségnek bizonyítania kell, jó okkal és jogszerűen igazoltatnak tömegével olyan hajléktalanokat közterületen, akik egyébként semmilyen normát nem sértenek. A meghallgatáson a BRFK képviseletében senki nem jelent meg, a rendőrség az idézettek távolmaradását nem tudta kimenteni. A hajléktalanokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az eljárásban.