Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.

A Magyar Helsinki Bizottság is találkozott az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) 2013. április 3-12. között a magyarországi fogvatartási körülményeket vizsgáló megfigyelőivel.

Másfélszer több embert, nagy többségében nőt tartanak fogva a Kalocsai Fegyház és Börtönben. A szűk, leharcolt, levegőtlen és sötét zárkákban olyanok is szép számmal találhatók, akik pszichoterápiára szorulnak. Velük a börtönszemélyzet nem igazán tud mit kezdeni.

  A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről itt olvasható.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnapi ítéletében megállapította, hogy a magyar állam háromszorosan megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmező emberi jogait azzal, ahogyan 2007–2008 során előzetes letartóztatásban tartották. Az ítélet a hazai büntetőeljárási szabályok egyezménysértő voltára is rámutat.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) határozata jogellenes akadályozta meg a köztársasági elnök rezidenciája előtti tiltakozást. Az is kiderült, a Terrorelhárítási Központ (TEK) intézkedése csak az alkotmánymódosítás miatt tüntetőket sújtotta, sörért és rántott húsért be lehetett jutni.

Miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én nem vette tudomásul a bejelentett tüntetését, a Magyar Helsinki Bizottság jogorvoslattal fordult a Sándor-palota előtti Szent György tér önkényes lezárásával szemben. Íme felülvizsgálati kérelmünk.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan és sérti a gyülekezési jogot a Szent György tér lezárása.

Sajtóközlemény – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

Huszonnégy civil szervezet arra kéri a Magyar Hírlapban hirdető cégeket, hogy ne reklámozzák addig termékeiket a napilapban, amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt cigányozó írását.

A Magyar Helsinki Bizottság börtönmegfigyelői szeptemberben felkeresték a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet „nyári börtönnek” nevezett körletét. Ez a rezsim újnak számít a hazai gyakorlatban.

Praktikus tanácsok kezdő, de eltökélt tiltakozóknak, hogyan kerülhetik el a felesleges és kínos jogkövetkezményeket, illetve hogyan minimalizálhatják azokat.

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.

A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény módosításának tervezetét.

A Jobbik 2012. október 17-én demonstrációt tartott a miskolci Avas-lakótelepen. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen és megfelelően biztosította a rendezvényt.

Civil szervezetek az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához fordultak, jelezve: aggályos, hogy bár Kaltenbach Jenő elnöki mandátuma az ECRI-ben 2014 márciusában járna le, az országhoz kötött mandátumát a magyar kormány nem hosszabbította meg, így elnöki megbízatását sem tudja kitölteni.

A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét”. A minisztérium szerint tehát a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmezők ügyében Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye a megalázó bánásmód tilalmát kimondó 3. cikkét.

A rendőrség már megint alulminősít, vagyis nem veszi figyelembe a rasszista szándékot, amikor közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság miatt nyomoz a ceglédi események kapcsán, derül ki az ORFK szeptember 10-én kiadott közleményéből.

Az LMP-s képviselők és aktivisták úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és nemzetközi szerződésben garantált emberi jogaikat.