Együttműködési megállapodás a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal
A Magyar Helsinki Bizottság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal együttműködési megállapodást kötött 2009. június 22-én.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal együttműködési megállapodást kötött 2009. június 22-én.
A Magyar Helsinki Bizottság fenntartja a 2009. július 4-i tüntetésekkel kapcsolatos álláspontját: a Magyar Gárda Mozgalom keretében tüntetések nem tarthatók, mivel ez sérti mások jogait és szabadságát. Álláspontunk szerint ezért a Jobbik Magyarországért által 2009. … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren megtartott, előre megszervezett, de nem bejelentett demonstráció nem minősül spontán tüntetésnek.
A július 4-én egyéb helyszínekre bejelentett tüntetéseket a rendőrségnek tudomásul kellett volna vennie, azokat a gyülekezési törvény alapján nem lehetett volna megtiltani. A bejelentőknek bírósághoz kellett volna fordulnia a tiltó határozatok ellen, de ezt nem tették meg.
Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el (antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt), s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. Az oszlatás során alkalmazott intézkedések (pl. előállítások) és kényszerítőeszközök (pl. könnygáz-használat) jogszerűségét – így szükségességét és arányosságát – esetenként, az egyedi panaszok kapcsán kell megvizsgálni.
Az ítélőtábla döntésének értelmében a Magyar Gárda mozgalom tevékenységénél fogva sérti mások jogait és szabadságát. Bár önmagában az egyenruha viselése nem jogellenes, a mozgalom vezetése és a feloszlató határozat elleni nyílt engedetlenségre uszítás bűncselekmény, s a mozgalom keretei között rendezvények nem szervezhetők.
Az egyik szélsőséges nézeteiről ismert blogger internetes naplójában a cigány közösség tagjainak „kegyetlen és céltalan megalázására”, a teljes cigány közösség közéletből való kiűzésére és szétverésére hívott fel. Ezért a mai napon négy jogvédő civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért, feljelentést tett a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt.
Ezen a napon a Magyar Helsinki Bizottság a nemzetközi közösséggel együtt fejezi ki szolidaritását a világon élő több mint 10 millió menekülttel.
Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázat nyertesével kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan a Pécsi Ítélőtábla június 16-i döntése, amely foglalkozástól eltiltás nélkül pénzbüntetésre enyhítette a két értelmi fogyatékossággal élő személyt durván megalázó csurgói rendőrökre első fokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.
A Fővárosi Bíróság 2009. június 8-án jogerősen menekültként ismerte el a Magyar Helsinki Bizottság tibeti ügyfelét.
Szülőktől elszakított kisgyerekek, felnőttek között fogva tartott fiatalkorú, az ENSZ véleményét lesajnáló menekültügy – egy hattagú afgán család kálváriájának története a Magyar Narancsban.
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. április 10-én megdöbbenését fejezte ki egy 83 éves, beteg hölgy távollétében elrendelt előzetes letartóztatása miatt. 2009. április 17-én a Tatabányai Városi Bíróság megszüntette a hölgy előzetes letartóztatását. A Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
2009. április 16-17-én a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen konferenciát szervezett a kirendelt védői rendszerről és a hatékony védelemhez való jogról. A rendezvényen gyakorló szakemberek, bírák, ügyvédek vitatták meg, hogy miként lehetséges a … Tovább olvasom
Nem a menekültek védelmét szem előtt tartva jár el a magyar menekültügyi hatóság, ha afgán menedékkérőket küld vissza Görögországba.
Civil szervezetek örömmel fogadták, hogy az új Polgári Törvénykönyv parlamenti vitája során három képviselő olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely lehetővé tette volna az élettársak számára, hogy örökbefogadják élettársuk vérszerinti gyermekét. A mintegy 350 módosító javaslatról szóló … Tovább olvasom
Fél évszázadnyi elhanyagolás után Európa végre érvényesítse a gyakorlatban is nemzetközi jogi kötelezettségeit és biztosítson tényleges védelmet a hontalanoknak.
Közös közlemény dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. április 2-i nyilatkozatáról Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, dr. Szabó Máté 2009. április 2-án, a FigyelőNeten megjelent interjúban többek között kijelentette, létezik „etnikai alapon kategorizált … Tovább olvasom
Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól (kutatási jelentés)
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozva a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés kiszabását lehetővé tevő jogszabályi rendelkezések megsemmisítését. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) kiszabása esetében a feltételes szabadságra bocsátást a bíró kizárja, vagyis végleg … Tovább olvasom
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az ún. „három csapás” törvényjavaslattal kapcsolatban rámutat arra, hogy az erőszakos bűncselekmények száma az elmúlt öt év során nem növekedett, a legsúlyosabb kategóriákban pedig csökkenő tendenciát mutat, így nincsenek olyan társadalmi folyamatok, melyekre szigorú büntetőpolitikával lenne indokolt reagálni. A javaslat emellett szakmailag indokolhatatlanul korlátozza a bíró szabad mérlegeléshez való jogát, valamint tovább súlyosítaná a túlzsúfolt magyar büntetés-végrehajtás problémáit, s nem járul hozzá a reformra szoruló büntetési rendszer javításához sem.
A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert a Budapesti Rendőr-főkapitányság és 16 budapesti kerületi kapitányság ellen egy közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2009. január 8-án kelt ítéltében arra kötelezte, hogy közöljék 2007-re nézve a területükön kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.