A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a bíróságok arra kötelezték, hogy közöljék a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. A közalkalmazottak jogállásáról … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és az elzárás végrehajtásáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét. A Bizottság üdvözli, hogy a már igencsak régóta felülvizsgálatra szoruló ágazati jogszabály reformja újra napirendre került, mindazonáltal a kodifikált szöveg több helyen hiányos, illetve pontosításra szorul.
Menekülteket segítő európai szervezetek panaszt tettek az Európai Bizottságnál.
A Legfelsőbb Bíróság a „kordonügyben” kimondta: a Kossuth tér 2006 őszi lezárása olyan rendőri intézkedésnek minősül, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének a Kossuth tér lezárására vonatkozó panaszát a rendőri szervnek érdemben kell vizsgálnia.
A France Terre d’Asile nemzetközi felhívása az afganisztáni visszaküldések ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda álláspontja szerint a feloszlatott Magyar Gárda uniformisának viselése önmagában jogellenes, mert ellentétes a feloszlatásról szóló jogerős bírói ítélet rendelkezésével. Ezért azok a gyülekezések, melyeken a résztvevők az egyenruhát viselik, jogszerűen oszlathatók fel ugyanazon okból, amiért a Magyar Gárdát feloszlatták: az ilyen gyülekezés sérti mások szabadságát és jogait.
A Helsinki Bizottságról szóló valótlan állításainak helyreigazítására kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzetet és a Magyar Nemzet Online-t.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Magyar Helsinki Bizottság, az Európai Roma Jogok Központja és a Társaság a Szabadságjogokért szükségesnek tartja, hogy mihamarabb tisztázódjon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) romák elleni sorozatgyilkosságok felderítése kapcsán betöltött szerepe.
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. augusztus 28-án nyílt levélben fordult dr. Sólyom László köztársasági elnökhöz és a parlamenti pártok vezetőihez, hogy jutassák kifejezésre: fontosnak tartják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) polgárok másokkal egyenlő jogait … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
A jogállam támaszai címmel jelent meg 2009. július 27-én a Népszabadságban Kádár Andrásnak, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének válasza Szikinger István cikkére a július 4-i, Erzsébet téri tüntetés kapcsán.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal együttműködési megállapodást kötött 2009. június 22-én.
A Magyar Helsinki Bizottság fenntartja a 2009. július 4-i tüntetésekkel kapcsolatos álláspontját: a Magyar Gárda Mozgalom keretében tüntetések nem tarthatók, mivel ez sérti mások jogait és szabadságát. Álláspontunk szerint ezért a Jobbik Magyarországért által 2009. … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren megtartott, előre megszervezett, de nem bejelentett demonstráció nem minősül spontán tüntetésnek.
A július 4-én egyéb helyszínekre bejelentett tüntetéseket a rendőrségnek tudomásul kellett volna vennie, azokat a gyülekezési törvény alapján nem lehetett volna megtiltani. A bejelentőknek bírósághoz kellett volna fordulnia a tiltó határozatok ellen, de ezt nem tették meg.
Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el (antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt), s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. Az oszlatás során alkalmazott intézkedések (pl. előállítások) és kényszerítőeszközök (pl. könnygáz-használat) jogszerűségét – így szükségességét és arányosságát – esetenként, az egyedi panaszok kapcsán kell megvizsgálni.
Az ítélőtábla döntésének értelmében a Magyar Gárda mozgalom tevékenységénél fogva sérti mások jogait és szabadságát. Bár önmagában az egyenruha viselése nem jogellenes, a mozgalom vezetése és a feloszlató határozat elleni nyílt engedetlenségre uszítás bűncselekmény, s a mozgalom keretei között rendezvények nem szervezhetők.
Az egyik szélsőséges nézeteiről ismert blogger internetes naplójában a cigány közösség tagjainak „kegyetlen és céltalan megalázására”, a teljes cigány közösség közéletből való kiűzésére és szétverésére hívott fel. Ezért a mai napon négy jogvédő civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért, feljelentést tett a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt.
Ezen a napon a Magyar Helsinki Bizottság a nemzetközi közösséggel együtt fejezi ki szolidaritását a világon élő több mint 10 millió menekülttel.
Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázat nyertesével kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan a Pécsi Ítélőtábla június 16-i döntése, amely foglalkozástól eltiltás nélkül pénzbüntetésre enyhítette a két értelmi fogyatékossággal élő személyt durván megalázó csurgói rendőrökre első fokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.