A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a „három csapás” néven ismerté vált törvényt ne írja alá, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából. Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság korábban is … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik a jogvédelem jelenlegi szintjét a Fidesz javaslatai, amelyek megváltoztatnák az alkotmánybírák jelölésének szabályait, lehetővé téve, hogy a Fidesz gyakorlatilag önállóan, egyeztetés nélkül dönthessen az alkotmánybírák személyéről.
Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT) közzétette jelentését 2009-es magyarországi időszaki látogatásáról, melynek során a CPT delegációjának tagjai büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, idegenrendészeti őrzött szállásokat és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPSZ-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Dubliners projekt végső megállapításait és a Dublin II rendelet alkalmazásával összefüggő problémákat a résztvevő civil szervezetek, valamint a svéd, a magyar és az olasz menekültügyi hatóság munkatársai mutatták be.
A Magyar Helsinki Bizottság számos rendőrkapitányságot perelt be közérdekű adatok megismerése érdekében, miután azok megtagadták a 2008-ban büntetőügyekben kirendelt védők nevének és az egyes ügyvédekre oszott ügyek számának kiadását. Eddig két, immár jogerős megyei bírósági ítélet született a perekben, ellentmondásosan döntve a kérdésben. Most a Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, hogy hozzon döntést arról, közérdekű adatnak minősülnek-e az adófizetők pénzén, állami feladatot ellátó kirendelt védők nevei és az általuk vitt ügyek száma.
Nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is a nem magyar állampolgárságú, de hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermekek hazaküldése. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa és a Magyar Helsinki Bizottság ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult.
A Magyar Helsinki Bizottság adatkérését követően a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány saját kezdeményezésére vizsgálatot indított a megye illetékességi területén működő rendőrkapitányságok kirendelési gyakorlatának áttekintése céljából. A vizsgálat eredménye szerint „egyes ügyvédek személye preferált, a kirendelési gyakorlat eltorzult, aránytalan képet mutat”. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy egyes kapitányságokon ugyanaz az egy vagy két védő kapja a kirendelések 60-70%-át, de van példa 82%-os preferáltságra is.
Megjelent Ivicsics Noémi, a Magyar Helsinki Bizottság gyakornokának a hontalanok helyzetét bemutató cikksorozata.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne küldje vissza Görögországba a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérőt.
A Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának elemzése
Megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester – ezt állapította meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán. Répás József polgármester 2008 novemberében egy gyilkosság után arról beszélt, hogy elég … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a bíróságok arra kötelezték, hogy közöljék a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. A közalkalmazottak jogállásáról … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és az elzárás végrehajtásáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét. A Bizottság üdvözli, hogy a már igencsak régóta felülvizsgálatra szoruló ágazati jogszabály reformja újra napirendre került, mindazonáltal a kodifikált szöveg több helyen hiányos, illetve pontosításra szorul.
Menekülteket segítő európai szervezetek panaszt tettek az Európai Bizottságnál.
A Legfelsőbb Bíróság a „kordonügyben” kimondta: a Kossuth tér 2006 őszi lezárása olyan rendőri intézkedésnek minősül, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének a Kossuth tér lezárására vonatkozó panaszát a rendőri szervnek érdemben kell vizsgálnia.
A France Terre d’Asile nemzetközi felhívása az afganisztáni visszaküldések ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda álláspontja szerint a feloszlatott Magyar Gárda uniformisának viselése önmagában jogellenes, mert ellentétes a feloszlatásról szóló jogerős bírói ítélet rendelkezésével. Ezért azok a gyülekezések, melyeken a résztvevők az egyenruhát viselik, jogszerűen oszlathatók fel ugyanazon okból, amiért a Magyar Gárdát feloszlatták: az ilyen gyülekezés sérti mások szabadságát és jogait.