A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
Zsebre vágható brosúra készült az igazoltatás, szabálysértés, rendőrségi bejelentés esetére szóló hasznos tudnivalókról.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
Az Európai Parlament holnap tárgyal a Velencei Bizottságnak a magyar Alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos kritikájáról. A magyar kormány deklaráltan semmibe veszi a korábban, például a szlovák nyelvtörvény ügyében még mértékadónak tartott szakértői testület véleményét. A Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztet: ahhoz, hogy hazánk ne iratkozzon ki a demokratikus európai államok sorából, a sarkalatos törvényeket az elmúlt egy évben megszokottól gyökeresen eltérő eljárásban, a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevételével kell megalkotni.
Gubacsi kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Gubacsi kontra Magyarország ügyben hozott tegnapi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök.
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke 2011. május 12-én beszédet mondott Moszkvában, a Moszkvai Helsinki Csoport megalakulásának 35. évfordulója alkalmából.
A Magyar Helsinki Bizottság számos olyan levelet kapott, amelyben azt róják fel a szervezetnek, hogy felemeli a szavát a romákat ért támadások kapcsán, de nem tesz így a romának vélt személyek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az egyik levélíróval Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője és Kőszeg Ferenc alapító elnök hosszas vitát folytatott, a levelezést az érintettek engedélyével publikáltuk a Beszélőben.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak hozzá szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához.
Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.
A terézvárosi szervezetek és a helyben szolgáló rendőrök konzultációját május elejére szervezte meg a Helsinki Bizottság a kerületi kapitánysággal együttműködésben. Cél a rendőrök és a helyiek közötti bizalom megerősítése, a kommunikáció közvetlen csatornáinak erősítése volt. A várakozások szerint a rendszeres fórum középtávon javítja a rendőri munka hatékonyságát, hozzájárul a közbiztonság megerősítéséhez. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van a folytatásra.
A Magyar Helsinki Bizottság a hontalanok jogainak egyik fő szószólója Európában.
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel.
A menedékkérés jogának tiszteletben tartása és a menekültek befogadásának kötelezettsége számos nemzetközi emberi jogi dokumentumban rögzített alapelv, mely az európai civilizáció szerves részét képezi. A Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) partnere. Ingyenes … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen tart képzéseket többek között ügyvédeknek, menekültügyi döntéshozóknak, bíróknak, határőröknek, rendőröknek, szociális munkásoknak és joghallgatóknak.
A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az országgyűlési képviselőket: az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket sért a tegnap beterjesztett T/3522. számú törvényjavaslat a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogvatartással, a terheltek megfosztásával védőjük jelenlététől vagy attól, hogy a fogvatartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék.
Az új magyar hontalansági eljárás 12 alapkérdése.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levéllel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez az Emberi Jogok Európai Bírósága Csüllög kontra Magyarország ügyben hozott döntése kapcsán. A Helsinki Bizottság szerint a döntéssel kapcsolatban a Belügyminisztérium és a BVOP által megfogalmazott álláspont vállalhatatlan és szakmailag nem megalapozott. A Helsinki Bizottság azt várja a belügyminisztertől, hogy vizsgálja felül álláspontját, és tegye meg a szükséges lépéseket a különleges biztonságú körleten való elhelyezés eljárási szabályainak és körülményeinek módosítása érdekében.