Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnapi ítéletében megállapította, hogy a magyar állam háromszorosan megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmező emberi jogait azzal, ahogyan 2007–2008 során előzetes letartóztatásban tartották. Az ítélet a hazai büntetőeljárási szabályok egyezménysértő voltára is rámutat.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) határozata jogellenes akadályozta meg a köztársasági elnök rezidenciája előtti tiltakozást. Az is kiderült, a Terrorelhárítási Központ (TEK) intézkedése csak az alkotmánymódosítás miatt tüntetőket sújtotta, sörért és rántott húsért be lehetett jutni.
Miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én nem vette tudomásul a bejelentett tüntetését, a Magyar Helsinki Bizottság jogorvoslattal fordult a Sándor-palota előtti Szent György tér önkényes lezárásával szemben. Íme felülvizsgálati kérelmünk.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan és sérti a gyülekezési jogot a Szent György tér lezárása.
A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.
Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat.
Sajtóközlemény – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.
Velünk együtt több ügyfelünk kapott kérdést az Emberi Jogok Európai Bíróságától a magánnyugdíj-pénztári diszkrimináció kapcsán benyújtott kérelemre. A válaszunkat közzétesszük, és egyben mi a kérelmet visszavonjuk, mert a hatályos szabályozás megszüntette a jogsértést.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (a továbbiakban együtt: a Jogállamvédők) 2013-ban is folytatja együttműködését a jogállam alapértékeinek hatékony védelmére.
Tájékoztatjuk az indokolás nélküli elbocsátásuk miatt a Magyar Helsinki Bizottsághoz forduló volt kormány- és köztisztviselőket, hogy az elmúlt napokban kézhez vett strasbourgi döntések alapján sajnálatos módon úgy látjuk, hogy azok, akik a felmentésüktől számított hat hónapon belül nem fordultak az EJEB-hez, nem számíthatnak már előtte jogorvoslatra.
Huszonnégy civil szervezet arra kéri a Magyar Hírlapban hirdető cégeket, hogy ne reklámozzák addig termékeiket a napilapban, amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt cigányozó írását.
Az Európai Unió Bírósága decemberi ítélete több tízezer palesztin menekült jogi helyzetét rendezheti megnyugtatóan. A luxembourgi bíróság a Genfi Egyezménynek igen méltányos és a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjához közel álló értelmezését fogadta el.
A Magyar Helsinki Bizottság börtönmegfigyelői szeptemberben felkeresték a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet „nyári börtönnek” nevezett körletét. Ez a rezsim újnak számít a hazai gyakorlatban.
A 2012. december 10-én nyilvánosságra hozott Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumi vélemény mellett a Kúria illetékes munkacsoportja részletesen is ismerteti az iránymutatás elvi alapjait részjelentésében.
A bírói kényszernyugdíjazás miatt indult strasbourgi eljárásokban képviseletet nyújtó Magyar Helsinki Bizottság és Cech András ügyvéd közös közleménye az aktuális jogi helyzetről a nemzetközi fórum előtti eljárás kapcsán
Praktikus tanácsok kezdő, de eltökélt tiltakozóknak, hogyan kerülhetik el a felesleges és kínos jogkövetkezményeket, illetve hogyan minimalizálhatják azokat.
Nem fogadta be a kormány fellebbezését a strasbourgi bíróság. Így jogerőre emelkedett az a döntése, amely kimondta: alapvető jogot sért az indokolás nélküli elbocsátás.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága két ügyben is a panaszosoknak, egykori idegenrendészeti őrizeteseknek adott igazat a magyar állammal szemben. Mindkét perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket.
Menekültek tüntettek tegnap a Parlament előtt. A zömükben a Bicskei Befogadó Állomásról érkező afgánok azért utaztak a fővárosba, hogy petíciójukra érdemi választ adjon a Belügyminisztérium. Egyelőre be kell érniük egy semmitmondó közleménnyel.