Ellenőrizhető névjegyzékek nélkül nincs tiszta választás. A Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek nem látják biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást. Annak érdekében, hogy a választás tiszta legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjék –, konkrét teendőket fogalmaztak meg.
A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt.
A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.
A Magyar Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult ügyfele, V. érdekében, akit 2013. március 30-án éjszaka a Sirály nevű közösségi térben a Negyed6Negyed7 Fesztivál keretében megrendezett kulturális programon „fokozott ellenőrzés” keretében igazoltattak, majd ruházatát átvizsgálták.
A CPT megfigyelőivel személyesen is találkozott a Helsinki Bizottság, valamint többek között a külföldiek fogvatartásáról, az idegenrendészeti fogdákon tapasztaltakról is beszámolt a testület 2013-as magyarországi látogatása alkalmával.
A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.
A Dublini rendelet alkalmazásának összehasonlítása 11 tagállam gyakorlata alapján.
Újabb elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 23-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT képviselői az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályaikat osztották meg a Velencei Bizottság delegációjával.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet által készített, nagyrészt angol nyelvű elemzések és összefoglalók az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban felmerülő aggályokról
Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság is találkozott az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) 2013. április 3-12. között a magyarországi fogvatartási körülményeket vizsgáló megfigyelőivel.
Másfélszer több embert, nagy többségében nőt tartanak fogva a Kalocsai Fegyház és Börtönben. A szűk, leharcolt, levegőtlen és sötét zárkákban olyanok is szép számmal találhatók, akik pszichoterápiára szorulnak. Velük a börtönszemélyzet nem igazán tud mit kezdeni.
A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről itt olvasható.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnapi ítéletében megállapította, hogy a magyar állam háromszorosan megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmező emberi jogait azzal, ahogyan 2007–2008 során előzetes letartóztatásban tartották. Az ítélet a hazai büntetőeljárási szabályok egyezménysértő voltára is rámutat.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) határozata jogellenes akadályozta meg a köztársasági elnök rezidenciája előtti tiltakozást. Az is kiderült, a Terrorelhárítási Központ (TEK) intézkedése csak az alkotmánymódosítás miatt tüntetőket sújtotta, sörért és rántott húsért be lehetett jutni.
Miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én nem vette tudomásul a bejelentett tüntetését, a Magyar Helsinki Bizottság jogorvoslattal fordult a Sándor-palota előtti Szent György tér önkényes lezárásával szemben. Íme felülvizsgálati kérelmünk.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan és sérti a gyülekezési jogot a Szent György tér lezárása.