Nem egyszer megfogalmazódott a vád: a civil szervezetek átláthatatlanul működnek, nem tudható, hogy működésük alapjait miből biztosítják. Érdemes tiszta vizet önteni a pohárba: ez az anyag bemutatja azt, hogy a jelenlegi szabályozás milyen átláthatósági és beszámolásra vonatkozó követelményeket fogalmaz meg a civil szervezetek számára. 15 szervezet összefoglalja, milyen bürokratikus előírásoknak kell megfelelni a civileknek.
Válaszunk a CÖF szóvivőjének állításaira, miszerint a civil jogvédő szervezetek nem foglalkoztak a 2006-os rendőrattakkal, mivel az nem fért volna bele a megrendelőnk portfóliójába. Kezdeményezi, hogy a külföldről érkező támogatásokat minden szervezet tüntesse fel és számoljon velük el. Nyitott kapukat dönget.
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár tegnap nyolc civil szervezettel – egyebek mellett jogvédő egyesületekkel és a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolító alapítványaival – találkozott a Miniszterelnökségen.
A Fidesz, Magyarország kormánypártja ma elfogadhatatlan stílusú közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottságról. A sötét időket idéző kommünikében hamis állítások olvashatók. A valótlan és gyalázkodó kitételekért bíróságon veszünk elégtételt.
Tuan
A Magyar Helsinki Bizottság azt javasolja a „nemzeti konzultáció” során megkeresett polgároknak, az üres válaszborítékot küldjék vissza a Miniszterelnökségnek. „Küldd vissza üresen!” – szól akciójuk jelmondata. A civil szervezet kampányoldalt is indított Bevándorló vagyok címmel.
Megfigyeltük, milyen körülmények közé kerülnek a menedéket kereső külföldiek azután, hogy a rendőrség elfogja őket a déli határon.
A Helsinki Bizottság munkatársai 2015. február 24-én tettek monitorozó látogatást a Nagyfai Ideiglenes Befogadó Állomáson. A Helsinki Bizottság jelentése itt olvasható. A Bevándorlási Hivatal válasza pedig itt.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Jogerős végzésében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a MostMi csoport által a miniszterelnöki évértékelő idejére a Várkert Bazárhoz szervezett gyülekezés bejelentésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A bíróság egyetértett a kérelmezőket képviselő Helsinki Bizottsággal, és kimondta: a rendőrségi döntés és a jogorvoslati tájékoztatás is jogsértő volt.
Hat civil szervezet nyílt levele az Országgyűlés képviselőihez a bevándorlással kapcsolatos parlamenti vita nap alkalmából
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 11-én kelt végzése értelmében nem lehetséges a gyülekezési törvény szerinti jogorvoslattal élni, ha a BRFK az egyszer tudomásul vett tüntetést az adott helyszínen utólag megtiltja telefonon. A telefonhívás ugyanis nem határozat, így a bíróság szerint nincs mi ellen jogorvoslattal élni. Ha ez így marad, akkor a TEK vagy a BRFK bármikor lezárhat olyan területet, ahova korábban már tudomásul vette a rendőrség a gyülekezést. Ezzel pedig ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása.
A megváltozott nyugdíjszabályok miatt egyetlen forintnyi pénzt sem kap a magyar államtól a tarpai Tóth László, aki 60 nap híján 25 évig szolgált a határőrségnél meg a rendőrségnél, és beosztásából egészségi alkalmatlanság miatt mentették fel. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele most a strasbourgi bírósághoz fordult.
A projekt címe: Making Alternatives to Detention in Europe a Reality by Exchanges, Advocacy and Learning, 2013. szeptember – 2015. feburár
Megjelent a Magyar Helsinki Bizottság világszerte használt oktatási kézikönyvének második kötete. Angol nyelvű kiadványunk ingyenesen tölthető le.