Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) az fordulhat, aki úgy véli, hogy megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogait, és a sérelmét a hazai fórumokon nem tudta orvosolni.
A migráció, azaz az egyének vagy közösségek vándorlása, lakóhely-változtatása olyan rendkívül összetett társadalmi jelenség, amely minden országot érint, és bár koronként változó intenzitással, de a történelem kezdete óta meghatározó gyakorlat.
A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.
211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ útmutatója azoknak szól, akik 2021. május 17-ig alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságra azt sérelmezve, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának megtagadásának következtében úgy szűnt meg a közalkalmazotti … Tovább olvasom
A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.
Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: októberi kezdéssel önkéntes joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba. … Tovább olvasom
Rugalmas, alapos és sokoldalú munkatársat keresünk, aki szeptembertől már erősíteni tudja a Helsinki-csapatot!
Tíz évvel ezelőtt Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Novák Katalin köztársasági elnök épp a múlt hónapban írta alá az Alaptörvény tizenegyedik módosítását.
A büntetés-végrehajtási intézmények férfiakra vannak szabva, de a férfi fogvatartottakat is hiányok sújtják, amik sokszor a nőket még inkább veszélyeztetik. Utóbbiaknak ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. Fennáll annak a veszélye, hogy az intézmények figyelmen kívül hagyják a nők sajátos (biológiai vagy szociális) szükségleteit, különösen mivel ők a foglyok kisebbségben lévő csoportját alkotják.
Főállású PÉNZÜGYI KOORDINÁTORT keresünk.
Alapvető emberi jogként mindenkinek joga van a munkához, méltányos munkakörülményekhez és munkanélküliség elleni védelemhez. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára adott kell, hogy legyen olyan munkahely és munkabér, amelyből meg tud élni (legalább létminimumon). Ennek a kikényszerítésének az eszköze a sztrájk. A sztrájk kollektív munkabeszüntetést jelent, ami a munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdeke miatt szerveződik.
Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el.
Az anya-gyermek részlegen az anyáknak lehetőségük van úgy megkezdeni büntetésüket, hogy nem kell egyévesnél fiatalabb gyermeküktől elszakadniuk. A részleg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben található, melyet a gyermekek igényeire tekintettel alakították ki, ezért van például napi védőnői és csecsemőgondozói szolgálat, fejlesztő játékok és speciális programok, lehetőségek. Amikor a gyermek eléri az egyéves kort, az anyának át kell adnia őt a családjának. A részleg speciális szabályai ezt az átadást is meg szeretnék könnyíteni a gyermek számára.
Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.
Jogellenesen különböztette meg a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítványt – mondta ki a bíróság. Az Emberség Erejével Alapítvány egyike azoknak a civil szervezeteknek, amelyek velünk együtt nem voltak hajlandóak külföldi ügynökökként regisztrálni magukat a megbélyegző civiltörvény szerint.
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
Újabb pernyertes ügyfél, újabb helsinkis bírósági siker! A Fővárosi Ítélőtábla mindenben Péter Ottó Ádámnak adott igazat. Helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, a bíróság kimondta, hogy a rendőrség megsértette ipari alpinista ügyfelünk személyi szabadságát és emberi méltóságát. Alaptalanul gyanúsították meg, hallgatták ki és tartották fogva majdnem két napon át.
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével két fiatal személyiségi jogi pert indított a rendőrség ellen. A a rendőrség bocsánatot kért az ártatlanul meghurcolt békásmegyeri kamaszoktól, és az igényelt sérelemdíjat is kifizeti, további pereskedés nélkül. Az akkor … Tovább olvasom