Kategória: HHC

35 éves a Magyar Helsinki Bizottság. Ennek ünneplésére összegyűjtöttünk 35 fontos pillanatot az elmúlt évekből. Emlékezz velünk a sikereinkre és támogasd a munkánkat!

Az emberi jogokért, jogállamért és menekültekért való kiállásunkért rangos nemzetközi elismerést kaptunk, a 2024-es Paul Weis-díjat. Ez további bátorítást ad nekünk, és nemcsak a menedékjog, hanem a civil jogvédelem további területein is.

A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik vezető emberi jogi civil szervezete. Alapértékeink a demokratikus jogállam, a tisztességes eljárás, a kínzás, embertelen bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalma és a menekültek védelme. Céljainkat jogi segítségnyújtással, stratégiai pereskedéssel, képzéssel, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatásával érjük el. Működésünket az Európai Unió, az ENSZ különböző szervezetei, továbbá számos magánalapítvány támogatja.

Megérkeztek a vadi új Magyar Hősök Bizottság pólók, amin nemzeti hőseink Justicia vezénylésével állnak össze rockbandává. Az egyedi grafikával ellátott termékünkkel szeretnénk megajándékozni téged.

A hazai jogállamiságot érő támadásokról közös panelbeszélgetést rendez a Transparency International Magyarország, a Washington College of Law, az Amerikai Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Központja, a CEU Demokrácia Intézete és a Magyar Helsinki Bizottság. A hazai és nemzetközi szakértők részvételével folyó rendezvény június 24-én 10 órakor kezdődik a Közép-európai Egyetemen (CEU).

Adminisztratív koordinátor munkatársat keresünk. Legfontosabb feladatai: a háromfős adminisztratív csapat munkájának összehangolása, az iroda működésével kapcsolatos feladatok proaktív tervezése, koordinálása, rendezvények szervezése, szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés, statisztikai kimutatások készítése, illetve a munkánkat segítő sokszínű egyéb adminisztratív és támogató feladatok.

Szakmai koordinátort keresünk a Helsinki Bizottság büntető igazságszolgáltatással és jogállamisággal foglalkozó jogsegélyszolgálatába. Fő feladatai a jogsegélyszolgálat stratégiájának kialakítása, a jogi tanácsadó munka stratégiai szemléletű koordinálása, a hazai és nemzetközi joggyakorlat nyomon követése, megbeszélések levezetése, szakmai anyagok elkészítése, valamint részvétel az ügyekkel kapcsolatos nyilvános kommunikációban. Szeretnénk, ha új munkatársunk mielőbb – ideálisan október elején – csatlakozna hozzánk.

Mostanában egyre többet hallani az „endzsíó” kifejezést. Úgy lett belőle közkeletű magyar szó, hogy sokan nem tudják, mit is takar valójában. Ha a kormány szótárából indulnánk ki, akkor valami sejtelmesen, ármányosan és népellenesen működő bajkeverőkre kellene gondolni. A Magyar Helsinki Bizottság összeállításából kiderül, hogy erről szó sincs, ennek éppen az ellenkezője igaz: ezek a szervezetek átláthatóan, szilárd értékek alapján és a közjóért tevékenykednek.

A filmipar és a filmművészet egyik alapzsánerének számítanak a háborús filmek. Nem véletlen ez, hiszen a háborúknak meghatározó szerepük van az életünkben. Szélsőséges konfliktusokból erednek és azokhoz vezetnek, amelyeket jól meg lehet filmesíteni. Tengernyi érzelem, szenvedés, hősiesség, aljasság és dicsőség – ami a vetítőn kifér. A háború próbára teszi nem csak az intézményeket, a társadalmat vagy az emberek tűrőképességét, de erkölcsét is. A Magyar Helsinki Bizottság filmlistájában olyan háborús filmek szerepelnek, amelyek túlmutattak a borzalmak szimpla ábrázolásán.

A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar menekültügyi rendszer lerombolásának következményeire és az érdekérvényesítés és pereskedés eszközeivel kikényszerítse a szükséges változásokat. A magyar kormány 2015 óta szisztematikusan leépítette az akkor még működő menekültügyi … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság „Minősített adatok felhasználása és családi élethez való jog a nemzetbiztonsági vonatkozású idegenrendészeti eljárásokban – Európai és magyar szabályozás és joggyakorlat” címmel egynapos szakmai képzést hirdet 2023. március 30-án, 9 és 14 óra között, az idegenrendészeti ügyekben érdekelt szakemberek számára. A programot a Budapesti Ügyvédi Kamarában (1055 Budapest, Szalay utca 7.), az ügyvédek számára továbbképzési eseményként rendezi meg a Magyar Helsinki Bizottság.

A gyermekvédelem az egész társadalom ügye. A kormány mégis pont azokat akarja besározni, akik a gyerekek jogaiért dolgoznak. Az elmúlt hetekben a propagandamédia, majd a kormány tagjai is civil szervezetek és pedagógusok lejáratására használtak fel … Tovább olvasom

Bite Zsolt szervezetünkkel kapcsolatban valótlan állítást fogalmazott meg, a Magyar Helsinki Bizottság nem nyújtott és jelenleg sem nyújt jogi képviseletet neki.

Tavaly ősz óta használhat a rendőrség sokkolót. Egy lakhatási aktivista ügye miatt foglalkozunk a témával. A sokkoló alkalmazásáról írtunk blogposztot. A legfontosabb kérdésekre a válaszok itt találhatóak.  Magyarországon milyen esetben használhat indokoltan sokkolót egy rendőr, … Tovább olvasom

Milyen állást hirdetünk? A Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs csapatába keresünk főállású munkatársat. Az ő feladata a kommunikációs csapat munkáját koordinálni, feladatait és projektjeit nyomon követni és arról beszámolni mind a szervezet vezetősége, mind az adományozóink … Tovább olvasom

Kedves Barátunk! Túl vagyunk az országgyűlési választáson és országos népszavazáson. A Magyar Helsinki Bizottság 1989 óta íródó történetében ez a kilencedik, illetve a nyolcadik ilyen alkalom. Ezek a választások és referendumok sokszor voltak nagy hatással … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik vezető emberi jogi civil szervezete. Alapértékeink a demokratikus jogállam, a tisztességes eljárás, a kínzás, embertelen bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalma és a menekültek védelme. Céljainkat jogi segítségnyújtással, stratégiai pereskedéssel, képzéssel, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatásával érjük el. Működésünket az Európai Unió, az ENSZ különböző szervezetei, továbbá számos magánalapítvány támogatja.

A Magyar Helsinki Bizottság két társelnöke munkájának támogatására asszisztenst keres. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2003. december 16-i ítéletében egyhangú döntéssel megállapította, hogy Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét (embertelen és megalázó bánásmód tilalma) azzal, hogy a kérelmező bántalmazással kapcsolatos panaszait a hatóságok nem kellő alapossággal vizsgálták ki.