Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
A világ egyik vezető emberi jogi szervezetének legújabb jelentése 161 menekülttel és migránssal Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon készített interjún alapul.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak.
A Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.
Az Európai Menekültügyi Tanács (ECRE) 2010. október 29-én adta ki a menedékkérők számára hozzáférhető ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló átfogó kutatási jelentését.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Vöröskereszt és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület közös nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a készülő idegenrendészeti tárgyú törvénymódosítás gyermekek fogvatartását érintő részeivel szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezetet.
A Magyar Helsinki Bizottság párhuzamos jelentést készített az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 100. ülésszakára, melynek során az Emberi Jogi Bizottság hazánk emberi jogi helyzetét értékeli a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által létrehozott ellenőrző mechanizmus keretében.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen indított perben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek.
A Dubliners projekt végső megállapításait és a Dublin II rendelet alkalmazásával összefüggő problémákat a résztvevő civil szervezetek, valamint a svéd, a magyar és az olasz menekültügyi hatóság munkatársai mutatták be.
Nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is a nem magyar állampolgárságú, de hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermekek hazaküldése. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa és a Magyar Helsinki Bizottság ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult.
Megjelent Ivicsics Noémi, a Magyar Helsinki Bizottság gyakornokának a hontalanok helyzetét bemutató cikksorozata.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne küldje vissza Görögországba a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérőt.
Menekülteket segítő európai szervezetek panaszt tettek az Európai Bizottságnál.
A France Terre d’Asile nemzetközi felhívása az afganisztáni visszaküldések ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal együttműködési megállapodást kötött 2009. június 22-én.
Ezen a napon a Magyar Helsinki Bizottság a nemzetközi közösséggel együtt fejezi ki szolidaritását a világon élő több mint 10 millió menekülttel.
A Fővárosi Bíróság 2009. június 8-án jogerősen menekültként ismerte el a Magyar Helsinki Bizottság tibeti ügyfelét.
Szülőktől elszakított kisgyerekek, felnőttek között fogva tartott fiatalkorú, az ENSZ véleményét lesajnáló menekültügy – egy hattagú afgán család kálváriájának története a Magyar Narancsban.
Nem a menekültek védelmét szem előtt tartva jár el a magyar menekültügyi hatóság, ha afgán menedékkérőket küld vissza Görögországba.
Fél évszázadnyi elhanyagolás után Európa végre érvényesítse a gyakorlatban is nemzetközi jogi kötelezettségeit és biztosítson tényleges védelmet a hontalanoknak.