Azonos szabályok mindenkire? Az ÁSZ-hoz fordultunk a békéscsabai DPK-gyűlés miatt

A választási eljárási törvény szerint Magyarországon választásokon induló pártokat csakis magyar állampolgárságú természetes személyek támogathatnak, jogi személyek (például alapítványok, egyesületek, cégek stb.) nem. A szabályok végrehajtását az ÁSZ ellenőrzi. Tiltott párttámogatás gyanúja esetén a számvevőknek kötelező eljárniuk és lépéseket tenni a jogsértés felszámolására.

Előzmények

Az ÁSZ a 2022-es választásokat követően dolgozta ki vizsgálata módszertanát. Mint ismeretes, akkor hatpárti ellenzéki pártkoalíció indult a Fidesszel szemben, amit Márky-Zay Péternek az országgyűlési választáson nem induló Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) is támogatott. Ekkor az ÁSZ arra jutott, hogy az MMM törvényellenesen tehermentesítette a hatpárti összefogásban induló pártokat azzal, hogy helyettük vállalt kiadásokat. Vagyis nem pénzbeli vagyoni juttatással támogatta őket, amikor például kampányrendezvényre buszoztatott embereket vagy plakátokat rendelt. Sőt, az ÁSZ még azt sem tekintette védhetőnek, hogy volt olyan párt, amelyik bizonyítottan elutasította vagy állítása szerint nem tudott az MMM természetbeni támogatásáról.

Az ÁSZ 2024-es részjelentésének sarkos megfogalmazása szerint „az MMM valamennyi kampánycélú, a Hatpárti összefogás számára nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak minősülő kiadását ab ovo tiltott párttámogatásnak kell tekinteni”.

Február 21.

A saját céljaira kisajátított állami források és intézmények mellett a Fidesz hosszú ideje használ már politikai céljainak, így választási kampányának támogatására proxy-szervezeteket, például álcivil szervezeteket, nonprofit cégeket, „kutatóműhelyeket” is. De ezekkel szemben szinte lehetetlen fellépni a rövidke választási kampányidőszakon kívül. 

Most viszont február 21. óta hivatalosan is kampányidőszak van. Ebben az időszakban legalább valamennyire megnyílnak a korábban zárolt jogorvoslati lehetőségek. Ezt vette észre Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Ő volt az, aki az ÁSZ-hoz fordult a „Digitális Polgári Körök” (DPK) múlt szombati békéscsabai rendezvénye miatt. Igaz, korábban is tartottak ilyeneket már a miniszterelnök-pártelnök és más illusztris fideszes vezetők részvételével, de az előző hét alkalom a kampányidőszakon kívül esett. A békéscsabait viszont a hivatalos kampányidőszak első napján tattották.

Ez a rendezvény a Nemzeti Választási Bizottság szerint is fideszes kampánygyűlés volt. A tömeg a „Hajrá, Fideszt!” skandálta, a szónokok fideszes kampányszlogeneket („biztos választás”) ismételgettek, és a miniszterelnök-pártelnökkel az élen a Fideszre való szavazásra buzdították a közönséget.  

A bejelentés célja annak vizsgálata, hogy a békéscsabai esemény – figyelemmel annak időpontjára, tartalmára és szereplőire – megfelel-e azoknak a szempontoknak, amelyeket az Állami Számvevőszék a 2022. évi országgyűlési választások során alkalmazott nem jelölő szervezetek kampánytevékenységének értékelésekor, azaz tiltott kampánytámogatásnak minősül-e. A vonatkozó törvény alapján az ÁSZ-nak harminc napja van, hogy a bejelentést elbírálja. 

A vizsgálat

A beadvány részletesen bemutatja a DPK különböző jogi formái és a kormányerő közötti kapcsolatot egészen a tavaly nyári megalakulásig visszatekintve, mielőtt arra kérné az Állami Számvevőszéket, hogy saját korábbi gyakorlatával összhangban a bemutatott nyilvános tények és a számvevők által 2022-ben kidolgozott szempontrendszer alapján különösen az alábbi körülményeket értékelje:

1. A rendezvényre a hivatalos választási kampányidőszakban került-e sor?
2. A rendezvény alkalmas volt-e a választói akarat befolyásolására?
3. A rendezvény megszervezése és finanszírozása kinek az érdekében történt?
4. A rendezvény költségeinek kifizetése anyagilag tehermentesítette-e a választásokon induló jelölő szervezet(ek)et?
5. A rendezvényt szervező nem jelölő szervezet tevékenysége elválasztható volt-e az érintett párt kampánytevékenységétől?
6. A rendezvény a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül értelmezhető-e, vagy azon túlmutat?

Az eddigi gyakorlat szerint az ÁSZ vizsgálatának nemcsak a pártokra (jelen esetben a Fideszre és a vele közösen induló KDNP-re), hanem a támogatást nyújtó szervezetekre (jelen esetben a DPK-ra) is ki kell terjednie.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, rendszerszintű problémáról van szó, mert a kormánypárt kampányát jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szereplők kiterjedt hálózata segíti. Az ÁSZ ezt a konstrukciót először a 2022-es kampány kapcsán vizsgálta, és az akkor kidolgozott módszertan alapján állapította meg, hogy tiltott pártfinanszírozás révén jogosulatlan előnyhöz jutottak a választáson induló ellenzéki pártok annak köszönhetően, hogy például kampányrendezvényüket részben olyan szervezet fizette, amelyik nem indult a választáson.

A jogvédő szervezet nyilvánossá teszi munkatársa, Léderer András közérdekű bejelentését, ami a későbbiekben mintaként szolgálhat a hasonló visszaéléseket észlelő választópolgároknak.