Szórakozóhelyek bezárása az orosz-ukrán háborúra hivatkozással

Az új szabályozás szerint a rendőrség akár 3 hónapra is bezárhat szórakozóhelyeket és egyéb üzleteket, ha olyan kábítószerrel összefüggő cselekmények miatt indult büntetőeljárás, amelyet a gyanú szerint az üzlet területén követtek el. A szabályozás bevezetése meglehetőségen unortodox módon történt: az ukrajnai háborúra hivatkozással tavaly novemberben veszélyhelyzeti rendeletet hoztak, azt idén január 1-től  hatályon kívül helyezték, és bevezettek egy kevésbé korlátozó szabályokat tartalmazó törvénymódosítást, aztán újabb veszélyhelyzeti rendeletet hoztak, amely kimondta, hogy a január 13-ától a veszélyhelyzet ideje alatt nem alkalmazhatók a módosított törvény azon rendelkezései, amelyek meggátolták volna, hogy a rendőrség önkényesen élhessen ezzel a jogkörével.

Meg kell jegyeznünk, hogy a tavaly novemberi kormányzati kommunikációban és több sajtótermékben megjelent információval ellentétben az új szabályozás szerint a bezárásra az önmagában bizonyosan nem adhat alapot, hogy ott a rendőrség drogot talált, a szórakozóhely vendégei vagy a dolgozók drogot fogyasztottak. Az üzletbezárásra okot adó bűncselekmények mind kábítószer vagy teljesítményfokozó szer (doppingszer) kereskedelmével, kábítószer előállításával kapcsolatosak. A módosított törvényben szereplő, a Btk.-ba 2025 júniusában bevezetett tudatmódosító anyaggal visszaélés nevű bűncselekmény is ilyen anyag kínálását, átadását jelenti – bár az elnevezése félrevezető lehet, mivel olykor a köznyelvben és az orvosi nyelvezetben is a fogyasztást nevezik kábítószerrel visszaélésnek, továbbá 2013-ig a régi Btk. is visszaélés kábítószerrel elnevezés alatt büntette a birtoklást, fogyasztást.

A magyar jogrendszerben korábban is lehetőség volt arra, hogy meghatározott időre az önkormányzati jegyző bezárassa azokat az üzleteket, ahol bizonyos, köztük kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket követtek el. Az újonnan bevezetett szabályozás nem szüntette meg a régit, azok egymás mellett léteznek. A régebbi szabályozás a jogállami sztenderdeknek sokkal jobban megfeleltethető, kevésbé teremt lehetőséget önkényes jogalkalmazásra. A régebbi szabályok szerint az üzlet bezárása akkor kerülhet szóba, ha az üzemeltető vagy ott dolgozó tudomásával, közreműködésével valósult meg a bűncselekmény, vagy arra azért nyílt lehetőség, mert ők valamilyen alapvető intézkedést elmulasztottak megtenni, ami egy üzlet rendes működésében elvárható. Az újabb, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályozás szerint egyáltalán nem kell vizsgálni, hogy az üzlet vezetője, dolgozói mit tettek vagy mit nem tettek, miről tudtak, önmagában az alapot ad a bezárásra például, ha a rendőrségnek arról van információja, hogy az üzlet területén valaki drogot adott el, és emiatt megindult a nyomozás.

Az üzletnek hatékony jogorvoslatra sincsen lehetősége. A rendőrség döntésével szemben fellebbezhet ugyan, ha elutasítják a fellebbezést, közigazgatási pert indíthat, de a jogorvoslat igénybevétele ellenére a határozat végrehajtandó, az üzlet zárva marad.  A jogorvoslati az eljárások hónapokat vehetnek igénybe, mire lezajlanak, az üzlet nagy eséllyel már egyébként is kinyithatna. Csak a perindítással egyidőben lehet azonnali jogvédelmet kérni a bíróságtól, vagyis, hogy függessze fel a határozat végrehajtását. Azonban a peres eljárásban nagyon nehéz jogszabálysértésre hivatkozni, mivel mint ahogy azt fentebb írtuk, a rendőrség semmit sem köteles vizsgálni azon kívül, hogy az üzlet területén elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult. Emiatt legfeljebb alapjogokra, jogelvekre lehet hivatkozni a perben.

A Kormány azért alkothatott ilyen jogszabályt, mert a veszélyhelyzeti „rendeleti kormányzás” gyakorlatilag korlátlan jogalkotói hatáskört ad a Kormánynak a törvényi szabályok felülírására a lehetséges szabályozási tárgykörök nagyon általános megfogalmazásával, anélkül, hogy afelett bármilyen hatékony kontroll lenne. Az alkotmánybírósági vizsgálat nagyon hosszú időt vehet igénybe, mivel a törvény nem ír elő határidőt az Alkotmánybíróság számára a veszélyhelyzeti rendeletekkel kapcsolatos indítványok elbírálására sem. Pedig ez egy elvileg gyorsan változó veszélyhelyzeti környezetben igencsak indokolt lenne.

Mivel az Országgyűlés sem gyakorol rendszeres, automatikus kontrollt az egyes rendeletek tartalma felett, még arra sincs lehetőség, hogy egy ellenzéki képviselő felszólalása nyomán a nyilvánosság előtt megvitassák azokat. Nem történik társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat sem – más jogszabályok esetén ezek általában kötelezőek, de sajnos ezekben az esetekben is inkább jelképesnek tekinthetők.

A veszélyhelyzeti kormányrendeletekben alapvető jogok is korlátozhatók, a „normál” jogrendben szokásos mértéken is túl, egyik napról a másikra, mint ahogy ez a szabályozás a tulajdonhoz való jog korlátozására ad alapot.

Az üzletbezárásról szóló két kormányrendelet a kihirdetését követő napon hatályba lépett. Ez egy újabb példa arra, hogy amit a Kormány az egyik nap kigondol, másnap már kötelezően alkalmazandó lehet. Ez aláássa a jogbiztonságot, az embereknek és a vállalkozásoknak a rendelet kihirdetését követő nap már más szabályokhoz kell alkalmazkodniuk.  A jogbiztonság követelménye magában foglalja a kiszámíthatóságot is, amely az említett szabályozás esetén biztosan nem valósult meg: bevezették, eltörölték, majd önkényesen ismét bevezették. Ugyanaz a kormány, néhány hónapon belül.  Fontos lenne pedig a jogi szabályozás és a rendőrség döntésének előreláthatósága ebben az esetben is: például, hogy tudja egy szórakozóhely, hogy ha rendőrt hív egy elkapott dílerre, akkor amiatt biztosan nem kerülhet bajba, nem kell több havi bevételtől elesnie, nem megy csődbe ezt követően.

Jelenleg az orosz-ukrán háborúra hivatkozással van veszélyhelyzet Magyarországon, a fenti ismertetett rendelet megalkotására is ezért nyílt lehetőség. A különleges jogrend részletes szabályairól szóló törvény világosan kimondja, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából alkothat veszélyhelyzeti rendeletet. Ennek a szabálynak a fenti rendelet nyilvánvalóan nem felel meg, hiszen igazán nehéz belátni, hogy az milyen összefüggésben áll az ukrajnai háborúval, hogyan segíti elő a háború esetleges magyarországi következményeinek megelőzését vagy kezelését, ha egy szórakozóhelyet bezárnak azért, mert a gyanú szerint ott valaki kábítószert adott át.

Számos más veszélyhelyzeti rendelet született már, amely valójában a Kormány pillanatnyi politikai céljainak felelt meg, legyen akár szó a tanárok sztrájkhoz való jogának korlátozásáról, a helyi lakosok azon jogának csorbításáról, hogy közmeghallgatáson tiltakozhassanak például az akkumulátorgyárak építése ellen, a külföldi embercsempészek szabadon bocsátásáról, a környezetvédelmi szabályok kiüresítéséről, vagy a Pázmány Campus beruházásról. Ezekről bővebben itt írtunk.

A veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány legutóbb 2026. május 13-ig hosszabbította meg. A veszélyhelyzet meghosszabbítására felhatalmazást adó törvények tervezetét előterjesztő miniszter legtöbbször nem indokolta érdemben, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítására miért van szükség. A társadalmi egyeztetések során a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Társaság a Szabadságjogokért alkotmányosságai aggályait a Kormány rendre azzal utasította el, hogy a javaslataink „nem illeszkednek a kormányzati politikába”.