Minden, amit az EBESZ választási megfigyeléséről tudni érdemes 

Mi az, hogy EBESZ? 

 Az EBESZ (angol rövidítése OSCE) a világ legnagyobb nemzetközi biztonsági szervezete. Eredetileg az európai béke és biztonság garantálását szolgálta. Tevékenysége ma már kiterjed Európára, Észak-Amerikára és Közép-Ázsiára is. Jelenleg 57 tagállama van, közöttük az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada, és további 11 országgal működik együtt (pl. Ausztráliával és Japánnal). Az EBESZ tevékenységei több mint egymilliárd ember életére vannak hatással. Magyarország egyike volt a szervezet megalakulásához vezető Helsinki Záróokmány aláíróinak 1975-ben, és a kezdetektől tagja annak. 

Az EBESZ célja a stabilitás, a béke és a demokratikus értékek fenntartása és megerősítése. Tevékenysége kiterjed a részes államok emberi jogi és kisebbségi helyzetének javítására, demokratikus intézményeinek védelmére, választások megfigyelésére, fegyverzetellenőrzésre, leszerelésre, biztonság- és bizalomépítésre, de gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik.  

Mi köze az EBESZ-nek a magyar választásokhoz?  

Nem csak a magyar választásokhoz van köze. Az EBESZ-nek felhatalmazása van arra, hogy megfigyelje és értékelje az összes tagállamában, így a Magyarországon is megvalósuló választások tisztaságát, és nyilvános jelentést tegyen közzé a megállapításairól. Ezzel az a célja, hogy ösztönözze az adott államot a demokratikus elvárásoknak minél inkább megfelelő választási rendszer kialakítására.  

A szervezetnek rendkívül összetett az intézményi felépítése, több döntéshozó és egyeztető szerve is van. Céljait, tevékenységeit végrehajtó intézményein keresztül valósítja meg. Az egyik ilyen intézmény a varsói központú Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (angol rövidítése ODIHR), amelynek legfontosabb feladatai a választások megfigyelése, a demokratizálódás és az emberi jogok tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni harc és a romákkal szembeni tolerancia erősítése. Ezekkel a tevékenységekkel az EBESZ hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához az együttműködő államokban.   

Mit jelent az, hogy választási megfigyelés és mire jó?  

A választási megfigyelés sokkal több, mint a szavazás napján történő események megfigyelése. A szavazás napján természetesen monitorozzák, hogy szabályosan zajlik-e a szavazatok leadása (nem kerül-e sor például a választók illetéktelen befolyásolására, megfélemlítésére, zaklatására), a szavazatszámlálás, az eredmények összesítése és a választási eredmény kihirdetése. 

A választási missziónak azonban a szavazást megelőző időszakban és a szavazást követően is vannak feladatai. A szavazás előtti választási kampányidőszakban is vizsgálja a választók és a jelöltek jogainak érvényesülését, a jelöltek esélyegyenlőségének megvalósulását, a média szerepét, vagy azt, hogy hogyan történik a szavazás technikai előkészítése. A megfigyelők részletesen áttekintik a választásokra vonatkozó jogszabályi előírásokat, illetve a választási szervek gyakorlatát. A szavazást követően figyelemmel kísérik, hogy az érintett állam törekszik-e a választási rendszerrel kapcsolatos problémák megoldására, és szakmai segítséget is nyújthatnak a megoldások megtalálásához. A választási missziók ma már kiemelt figyelmet fordítanak a nők, a nemzeti és etnikai kisebbségek választási folyamatokban való részvételére is. 

Mivel a nemzetközi választási megfigyelés független a kormányzattól és a pártoktól, ezért eredménye objektív, pártatlan lesz. Mindez növeli a választási folyamatokba vetett közbizalmat, a választási folyamatok átláthatóságát. Az pedig, hogy az állam mennyire veszi figyelembe a megállapításokat, minősíti az állam demokratikus elköteleződését. A demokratikus elveknek minél inkább megfelelő választási rendszer kialakítása természetesen a polgárok érdekeit is szolgálja. Ugyanakkor a nemzetközi megfigyelők puszta jelenléte önmagában nem igazolja le, hogy az adott választással minden rendben van.  

Ki finanszírozza ezt az egészet?  

Az ODIHR választási megfigyeléseinek finanszírozása az EBESZ költségvetéséből történik, amit a részes államok hagynak jóvá. Az EBESZ térségében minden évben számos választást tartanak, arra viszont nincs elegendő emberi és pénzügyi forrás, és sok helyen szükség sincs, hogy az ODIHR mindet aprólékosan megfigyelje. Ezért a választásokat megelőzően az érintett államokba igényfelmérő missziót (angol rövidítése NAM) küld, amely felméri, hogy a választási rendszerről szerzett információk alapján milyen időtartamú és összetételű választási megfigyelésre van szükség.  A misszió szakmai működését az EBESZ költségvetése, míg a megfigyelők jelentős részét a részes államok saját hozzájárulásként finanszírozzák.  

Mit jelent az, hogy teljes körű választási megfigyelés? Van másmilyen is?  

A választási megfigyelési misszió többféle összetételű és méretű lehet, attól függően, hogy az ODIHR előzetes igényfelmérő missziója mit tart szükségesnek. A legnagyobb létszámú és a legátfogóbb vizsgálatot végző testület a teljes körű választási misszió (angol rövidítése EOM), amely egy szakértőkből álló központi csapatból, valamint több tucat hosszú és rövid távú megfigyelőből áll. Ilyet akkor küld  az ODIHR, ha az előzetes igényfelmérés alapján úgy látja, hogy az adott államban a választási folyamattal, a választási szervek működésével, a szavazás lebonyolításával kapcsolatban nagyfokú a bizalmatlanság, és megkérdőjelezhető a demokratikus választási elvek érvényesülése. Az Európai Unióban rendkívül ritkán fordul elő teljes körű misszió, ám ez most és már a 2022-es választásoknál is így volt nálunk. 

Ha a választási eljárással kapcsolatban alapvetően nem merülnek fel demokratikus aggályok, az ODIHR küldhet rövid távú megfigyelőket nem alkalmazó korlátozott választási megfigyelési missziót (LEOM), a választásnak csak bizonyos aspektusait vizsgáló választást értékelő missziót (EAM) vagy ún. szakértői csoportot is. Magyarországra a 2010-es választásokkor EAM, a 2014-es és 2018-as választásokra LEOM küldöttség érkezett.  

Maguktól jönnek vagy valaki hívta őket?  

A választási misszió hivatalosan az érintett állam meghívására érkezik. Az EBESZ részes államai 1999-ben egy nemzetközi dokumentumban vállalták, hogy parlamenti választásaikra meghívják a szervezet választási megfigyelőit. Ez tehát nem csak akkor történik meg, ha az adott államban valami rosszra számítanak. 

Ez a folyamat nyilvános és átlátható. Nálunk például most a nemzetközi megfigyelők személyét 2026. április 3-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál, amely nyilvántartásba veszi őket, és nevüket, megbízó szervezetük nevét közzéteszi a valasztas.hu-n. Így tehát bárki ellenőrizheti, hogy a szavazáskor vagy egyéb választáshoz kapcsolódó hivatalos eljáráson jelen lévő külföldi megfigyelő jogosult-e a helyszínen tartózkodni.  

Mikor jönnek, mikor mennek, és mit fognak itt csinálni?  

Magyarországra teljes körű választási misszió fog érkezni, amely egy 12 szakértőből álló központi csapatból, 18 hosszú távú megfigyelőből és 200 rövid távú megfigyelőből fog állni. Ők mind külföldiek lesznek, ugyanis a pártatlanság érdekében a misszióban a megfigyelt ország állampolgárai nem vehetnek részt. A misszió munkáját azonban mindig számos helyi segítő támogatja: tolmácsok, sofőrök és adminisztratív munkatársak. 

A központi csapat a választást hat-nyolc héttel megelőzően érkezik Budapestre, ahol a küldöttség központi irodája lesz. A hosszú távú megfigyelők még hamarabb megérkezhetnek, és az ország különböző részein látnak el feladatokat a választási folyamatok monitorozásához kapcsolódóan. A szavazás napját követően is Magyarországon maradnak még, hiszen a választási eljárás a szavazással nem zárul le, jogorvoslati eljárások például még biztosan lesznek.  A rövid távú megfigyelők körülbelül egy hétig lesznek Magyarországon. Ők lesznek azok, akik magának a szavazásnak a lebonyolítását figyelik majd az ország számos pontján.  

A misszió a választási folyamat valamennyi kulcsfontosságú elemét figyelemmel fogja kísérni: a jogszabályi keretet, a jelölt- és választói regisztrációt, a kampányt, a média szerepét, a választási szervek működését, a választási jogorvoslati eljárásokat, valamint a szavazás, a szavazatszámlálás és az eredmények összesítésének folyamatát. A magyar választási eljárási törvény értelmében a nemzetközi választási megfigyelők jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, a választási bizottságok irataiba betekinthetnek, kérdést intézhetnek a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatják a figyelmüket az általuk tapasztalt rendellenességekre. A választási eljárást és a választási szervek tevékenységét azonban nem zavarhatják és nem befolyásolhatják. 

A küldöttség a szavazás napja előtt időközi jelentést fog közzétenni (példának itt a 2022-es magyar), majd a szavazást követően rövid időn belül előzetes megállapításokat és következtetéseket tartalmazó nyilatkozatot ad ki (példának itt a 2022-es magyar). Az átfogó végleges jelentést a választási folyamat lezárását követően körülbelül két hónappal teszi majd közzé, amelyben konkrét ajánlásokat fog tenni a választási folyamat javítása érdekében.  

Mi történik akkor, ha nem tetszik nekik valami?  

A választási misszió nyilvánosan elérhető, angol és magyar nyelvű átfogó jelentést fog közzétenni arról, hogy a 2026-os magyar országgyűlési választások mennyiben feleltek meg a választások tisztaságával kapcsolatban a demokratikus államokban elfogadott követelményeknek. (A 2022-es angol és magyar nyelvű jelentés itt található.) Ez a jelentés alkalmas lehet arra, hogy egy jövőbeni választási reform előkészítéséhez segítséget nyújtson, hiszen fel fog sorolni minden olyan problémát, amit a választási rendszerben korrigálni kellene. 

A választási misszió megállapításai alapján azonban a magyar hatóságoknak nem keletkezik semmilyen kötelezettsége arra, hogy módosítsák a választási szabályokat: ezt a hatóságok saját elhatározásuk alapján tehetik meg. A választási megfigyelés eredményének semmilyen közjogi hatása nem lesz a magyar választások eredményére. Még ha a jelentés sok kritikát is fogalmaz meg, ezek alapján nem lehet érvénytelennek tekinteni a magyar választásokat, megváltoztatni a választási eredményt vagy új választásokat kiírni. De természetesen politikai következményei mégiscsak lehetnek egy súlyosan elmarasztaló jelentésnek. Ebből a szempontból a szavazást követő előzetes nyilatkozat lehet különösen fontos dokumentum a választási szervek, a választáson indulók és a választópolgárok szempontjából.