Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Hírek

Találatok száma: 471 db.



  • Hétköznapok hősei: Káldi József Miklós

    Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.

  • Nem mentette fel a Törvényszék a papi pedofília túlélőjét

    Február 1-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet, melyben kétrendbeli zaklatás miatt megrovásban részesítették Pető Attilát. A bíróság megállapította, hogy a sértetteket (Süllei Lászlót és Snell Györgyöt) rendszeresen, tartósan, hosszan elhúzódóan és visszatérően háborgatta ügyfelünk. Az ítélet téves, Pető Attila közérdekű célját keresve a törvényes kereteken belül maradt igazságkeresése közben.

  • A hibákat követően elégtételt adott a rendőrség a cserben hagyott nőnek

    Nem intézkedett a rendőrség, amikor súlyos családon belüli erőszak miatt hívták ki egy veszélyben lévő nőhöz és hét gyerekéhez. Anna most peren kívüli megállapodást kötött a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. A súlyos rendőri mulasztásokat követően előremutató a panaszeljárás tisztességes lefolytatása, az egyezség pedig reményt ad arra, hogy a családon belüli bántalmazások áldozatai a jövőben nagyobb védelmet kapjanak.

  • A Helsinki Bizottság közbelépése kellett ahhoz, hogy kiengedjenek a börtönből egy fogyatékos embert

    Szabálysértési elzárásban tizenegy napon át tartottak fogva a pszichésen beteg, gondnokság alatt álló Káté Józsefet. Arról, hogy a férfi cselekvőképességét kizárták, és emiatt gondnoka van, tudomása volt a büntetés-végrehajtásnak, mégsem szabadították. A Magyar Helsinki Bizottság közbelépése kellett ahhoz, hogy véget érjen a törvénysértés, és kiengedjék a férfit.

  • Mik a háborús bűnök? Ki és hogy vizsgálja ezeket?

    Szemernyit nem lohad Oroszországnak Ukrajnával szembeni véres területszerző háborúja. A nemzetközi közösség mértékadó része elfogadhatatlan agressziónak tekinti az orosz inváziót. Biden amerikai elnök már márciusban háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt. Az ukrán bíróságok már most háborús bűntettek miatt ítéltek el orosz katonákat. A nemzetközi szervezetek egyelőre a nyomozásnál tartanak a jövendő büntetőeljárásokhoz. De mik azok a háborús bűncselekmények? A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása bevezetést nyújt a kérdés történetéhez és jelenlegi jogi lehetőségekhez.

  • Támogató Csoportot indított a FECSKE

    Támogató Csoportot indított büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott emberek szerettei számára a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE). A FECSKE ezzel a sorstárs-csoporttal segíti a hozzátartozókat külső és belső erőforrásaik feltárásában, hogy a későbbiekben magukat és családjukat is hatékonyabban tudják támogatni.

  • Az ügyészség helyett az áldozatoknak kell bizonyítaniuk a szélsőjobboldali támadást

    Jövő csütörtökön különös büntetőper indul a II. és III. Kerületi Bíróságon. A vádat nem az állam, hanem olyan fiatalok képviselik, akiket politikai nézeteik miatt támadtak meg szélsőjobboldali fekete ruhások, de az ügyészség a bizonyítékok ellenére nem emelt vádat. A pótmagánvádas perben az áldozatoknak kell bizonyítaniuk, hogy a vádlottak hogyan követték el a gyűlölet-bűncselekményt.

  • Útmutató börtönből való szabadulás utánra

    A börtönből való szabadulás nem is olyan egyszerű, mint elsőre elképzeljük. Ha a filmélményeink jutnak eszünkbe, ott gyakran egy igazi, katartikus élményként mutatják be. Fel sem merül, hogy miután az elítélt átlépi a börtön küszöbét egy egész sor teendő vár rá. Most ezeket a feladatokat segítünk átgondolni és megtervezni.

  • A bíróság szerint is fogyatékosságnak számít, ha valakinek nincsen lába

    A rendőrségnek másfél milliós sérelemdíjat kell fizetnie annak a végtaghiányos férfinak, akit majdnem három teljes napon át tartottak fogva közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Pedig a törvény feketén-fehéren tiltja, hogy fogyatékkal élő embereket szabálysértési őrizetben vagy elzárásban tartsanak. A rendőrség azzal érvelt, hogy az alkalmazandó törvényi definíció szerint nem számít fogyatékosságnak, ha valakinek hiányzik ugyan a lába, de rendelkezik protézissel. A bíróság nem így látta. Az igazát kereső férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.

  • Útmutató: az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni?

    Olyan keveset tudunk a börtönök belső világáról, hogy hatalmas sokk és félelem övezheti a bevonulást. A börtönbüntetés ráadásul nem csak az elítéltnek, de a családtagjainak is óriási csapás lehet, akik szerettükért aggódnak. A tiszta, világos és átfogó információ sokat enyhíthet ezen, ezért alább megírtuk, hogy az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni és milyen esetben kaphat valaki halasztást.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság