Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Ma publikálta  a Falakon Túl Munkacsoport a zárt intézményi gyermekbántalmazások megelőzését szolgáló javaslatcsomagját. Az ismert szakemberekből álló csapatot a Magyar Helsinki Bizottság hívta össze, mert a kormány és más állami szereplők passzívak maradtak a gyerekek bántalmazásával szemben. „A kiemelten segítségre szoruló gyerekekkel szembeni bánásmód egy ország általános állapotáról is tanúskodik” – írja a munkacsoport Javítóba az állammal című szakmai anyagában. 

Egyelőre mélységes mély hallgatásba burkolóznak azok az állami szervek, amelyeknek az ombudsman tett javaslatokat a zárt és félig zárt intézményekben elhelyezett gyerekek érdekében az elmúlt tíz évben. A Magyar Helsinki Bizottság közadatkérelmére mindössze az ügyészség válaszolt. A többi szerv válaszadás nélkül mulasztotta el a törvényi határidőt.

Nem először alakul ki feszültség kormánypárti politikai rendezvényeken – ezt támasztják alá a március 28-i péceli események is, ahol az ellenvéleményüket békésen kinyilvánító személyekkel szemben léptek fel erőszakosan. A Magyar Helsinki Bizottság a rendőrség szerepét és esetleges mulasztásait is vizsgálná, hiszen a békés véleménynyilvánítás védelme a demokratikus működés alapfeltétele.

A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt a Turbina Kulturális Központnak, amelyet a rendőrség egy alapjogsértő szabályozás alapján záratott be. A jelenlegi gyakorlat lehetőséget teremt önkényes hatósági döntésekre.

A Falakon Túl Munkacsoport a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére jött létre. A tizenegy szakember áprilisban helyzetértékelést és szakmai ajánlásokat publikál, amely hozzájárul a Szőlő utcai intézetihez hasonló bűncselekmény-sorozatok megelőzéséhez. A munkacsoport azonnali intézkedésekre vonatkozó szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, és a rendszerszintű változtatások lehetséges irányait mutatja be.

Az állam gondoskodására bízott gyermekek biztonsága nem szakpolitikai kérdés, hanem alapvető társadalmi felelősség. Ma egyetlen szakembernek sem kérdéses, hogy a magyarországi gyermekvédelmi intézményrendszer és ezen belül a zárt és félig zárt intézmények (így a javítóintézetek, … Tovább olvasom

Tizenöt állami szervhez és intézményhez küldött közérdekű adatkérést  a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azt akarják megtudni, az állami szervezetek pontosan mit intézkedtek az ombudsmannak az intézetekben elhelyezett gyermekek érdekében tett javaslatai nyomán. A minisztériumoknak, ügyészségnek, rendőrségnek, egyéb országos hatáskörű szerveknek és gyermekvédelmi intézményeknek 15 napjuk van választ adni a közadatkérelmekre.

A komáromi technikum intézményvezetője azt követően távozott az intézmény éléről 2024-ben, hogy szexuális visszaéléssel kapcsolatos hírek merültek fel vele szemben. Ehhez képest ő vádolta meg rágalmazással két egykori, az ügyről és a hozzájuk eljutott információkról beszélő beosztottját. A minden ízében bizarr magánvádas büntetőperek közül az egyiket a Komáromi Járásbíróság most végzéssel szüntette meg.

2026 márciusában lesz 6 éve, hogy Magyarországon veszélyhelyzet van. A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelettel gyakorlatilag korlátlanul, egyik napról a másikra felülírhat bármilyen törvényt. Már több mint ezer ilyen rendeletet fogadtak el. Az egyik ilyen rendelet lehetővé teszi, hogy bezárjanak üzleteket olyan bűncselekmények miatt is, amiről az üzlet dolgozói nem is tudtak.

A Magyar Helsinki Bizottság tizedszer nyújt be beadványt az úgynevezett Gubacsi ügycsoportban a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére, amely az strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi. Ebben az ügycsoportban Magyarországon elkövetett rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyek szerepelnek, amelyekben nem folytattak le hatékony nyomozást a magyar hatóságok.

A mai nap a gyermekvédelem fekete napja.

Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban a vizsgálatoknak sokszor nem lett olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévőknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna. 

Mától hatályos az a veszélyhelyzeti kormányrendelet, amely a javítóintézetek irányítását átadja a büntetés-végrehajtás szervezetének, az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus ürügyére hivatkozva. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez csak pótcselekvés, a válságos helyzeten nem fog javítani.

Buzás-Hábel Géza kiemelkedő személyes bátorságról és elvhűségről tett tanúbizonyságot, amikor a hatósági tiltás ellenére megszervezte minden idők legnagyobb Pécs Pride felvonulását. A szabadság, méltóság és egyenlőség ünnepén ötezer ember vonult végig Pécsett békésen. Az Európai Unióban példátlan módon ezért ügyfelünkkel szemben büntetőeljárást indított a hatalom. Folyamatosan frissített idővonalunkon mutatjuk, hol tart az eljárás.

Hogyan tarthatnak kapcsolatot a fogvatartottak a börtönből? Milyen szabályok vonatkoznak a személyes látogatásra, és mennyibe kerül a telefonálás? Elérhető-e még a Skype? Ilyen kérdésekre ad rövid választ a Magyar Helsinki Bizottság és a FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) tájékoztatója.

Gyanúsítotti kihallgatásra idézték be kedden délután a Pécs Pride szervezőjét, a Diverse Youth Network igazgatóját, Buzás-Hábel Gézát. Ezzel egy időben szolidaritási tüntetést tartottak civil szervezetek a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság előtt.

Évente mintegy 40 000 ember fordul meg Magyarország börtöneiben – és ezzel együtt több mint 100 000 hozzátartozó élete is gyökeresen megváltozik. Ők azok a feleségek, élettársak, gyerekek, szülők, akik bár nem követtek el semmit, mégis viselik a büntetés súlyos következményeit. A Magyar Helsinki Bizottság, a Hazavárunk Alapítvány és a FECSKE egyedülálló közös projektje nekik nyújt segítséget Józsefvárosban, az önkormányzattal együttműködésben.

A rendőrség betiltotta a Pécs Pride-ot, ennek ellenére a szervezők kitartanak: a felvonulás a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásáról szól. A részvétel azonban szabálysértésnek minősülhet, ezért a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közérthető Q&A-val segít eligazodni a lehetséges következményekről, jogi kockázatokról és jogorvoslati lehetőségekről.

A Fővárosi Törvényszék ma elsőfokú ítéletében megállapította, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét, amikor valótlanságokat állított, illetve hamis színben tűntette fel a valóságot a szervezet 2006-os tevékenységéről.