Strasbourg: jogtalan volt a 83 éves asszony letartóztatása
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.
A Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a bíróságnak „az országban fennálló rendhez”, és nem a jogrendhez kell igazodnia. Különösen aggályos, ha a bíró mindezt egy politikai párt nézeteire hivatkozva állítja. Az MTI tudósítása szerint ilyen érvek jelentek meg a Fővárosi Bíróság ítéletének szóbeli indokolásában, amikor a bíróság az Új Magyar Gárda vezetőjét felmentette a gyülekezési joggal visszaélés vádja alól.
A Magyar Helsinki Bizottság hiába véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvény tervezetét, mivel azt a kormány az egyeztetési határidő lejárta előtt benyújtotta az Országgyűlésnek.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen véleményezte a szabálysértések újraszabályozásáról szóló törvény tervezetét. A két civil szervezet a tervezet több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezésére mutat rá. A helyzet abszurditását mutatja, hogy bárki börtönbe kerülhet, ha fél éven belül kétszer tilosban parkol. A tervezet alapján egytizennégy éves gyerek börtönbe kerülhet olyan meghallgatás alapján, ahol sem ügyvéd, sem szülő nem volt jelen.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség mondvacsinált okokra hivatkozva tiltotta meg 70 szakszervezetnek a Parlament elé és a Várba bejelentett tüntetését, semmibe véve a békés gyülekezés … Tovább olvasom
A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
Zsebre vágható brosúra készült az igazoltatás, szabálysértés, rendőrségi bejelentés esetére szóló hasznos tudnivalókról.
Gubacsi kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Gubacsi kontra Magyarország ügyben hozott tegnapi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök.
A Magyar Helsinki Bizottság számos olyan levelet kapott, amelyben azt róják fel a szervezetnek, hogy felemeli a szavát a romákat ért támadások kapcsán, de nem tesz így a romának vélt személyek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az egyik levélíróval Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője és Kőszeg Ferenc alapító elnök hosszas vitát folytatott, a levelezést az érintettek engedélyével publikáltuk a Beszélőben.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.
A terézvárosi szervezetek és a helyben szolgáló rendőrök konzultációját május elejére szervezte meg a Helsinki Bizottság a kerületi kapitánysággal együttműködésben. Cél a rendőrök és a helyiek közötti bizalom megerősítése, a kommunikáció közvetlen csatornáinak erősítése volt. A várakozások szerint a rendszeres fórum középtávon javítja a rendőri munka hatékonyságát, hozzájárul a közbiztonság megerősítéséhez. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van a folytatásra.
A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az országgyűlési képviselőket: az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket sért a tegnap beterjesztett T/3522. számú törvényjavaslat a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogvatartással, a terheltek megfosztásával védőjük jelenlététől vagy attól, hogy a fogvatartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levéllel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez az Emberi Jogok Európai Bírósága Csüllög kontra Magyarország ügyben hozott döntése kapcsán. A Helsinki Bizottság szerint a döntéssel kapcsolatban a Belügyminisztérium és a BVOP által megfogalmazott álláspont vállalhatatlan és szakmailag nem megalapozott. A Helsinki Bizottság azt várja a belügyminisztertől, hogy vizsgálja felül álláspontját, és tegye meg a szükséges lépéseket a különleges biztonságú körleten való elhelyezés eljárási szabályainak és körülményeinek módosítása érdekében.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap egyhangú ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt Csüllög Zsigmonddal szemben.
Kőszeg Ferenc cikke a Belügyi Szemle 2011/4. számában