Nyílt levél Szájer Józsefnek
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Szájer Józsefnek az alkotmányozással kapcsolatos, március 29-i blogbejegyzése kapcsán.
-
-
Az Emberi Jogok Európai Bírósága dönthet a kirendelt védőkkel kapcsolatos adatok megismerhetőségéről
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma nem közérdekből nyilvános adat, annak kiadására a rendőrség nem köteles. A Helsinki Bizottság az adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez a Helsinki Bizottság szerint olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.
-
Elítélték a bántalmazó börtönőrt – a sértettet a Helsinki Bizottság képviselte
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
-
Félrevezető az alkotmányfordítás és a kormány vitairata
Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!
-
Jogerősen egymilliós bírság a Malév egyik leányvállalatának diszkrimináció miatt
A bíróság jogerős döntése szerint jogszerűen szabott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság egymillió forint bírságot a Malév egyik leányvállalatára, amiért a cég diszkriminálta az egyik dolgozóját annak szakszervezeti tevékenysége miatt. Amint arról már 2010 augusztusában … Tovább olvasom
-
Jogvédő szervezetek a „semmisségi törvény“ megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan … Tovább olvasom
-
Civil szervezetek levele a belügyminiszterhez a gyöngyöspatai helyzet kapcsán
A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A jogvédő szervezetek kérik a belügyminisztert, hogy haladéktalanul utasítsa a rendőrséget arra, hogy a jogbiztonság helyreállítása és a megfélemlített roma lakosok védelme érdekében tegyen eleget törvényben meghatározott feladatainak a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.
-
Az alkotmányozási folyamat hibái miatt tartalmától függetlenül elfogadhatatlan az új alkotmány
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.
-
Munkahelyen is tilos a szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetés
Jogosan bírságolt egy kábeltévét egymillió forintra tavaly az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), amiért az egyik melegnek hitt dolgozóját állandóan zaklatták a munkahelyén, sőt a képernyőről is letiltották – ezt mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) … Tovább olvasom
-
Alkotmánybírósági indítvány a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosítások kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
-
Alkotmányellenes a magánnyugdíjpénztár-tagok kisemmizése a Magyar Helsinki Bizottság szerint
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
-
Húszévesen másfél év ártatlanul előzetesben
Darvas kontra Magyarország
-
Hontalanság Magyarországon
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon.
-
Tájékoztató az indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők számára
A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását lehetővé tevő szabályt megsemmisítő alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel kapcsolatban.
-
Jogállamban a törvényhozó nem ítélkezik
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint súlyosan sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét és a jogállami büntetőeljárás szabályait a Balsai István képviselő (Fidesz-KDNP) által benyújtott ún. „semmisségi” törvényjavaslat, amely szerint semmisnek nyilvánítandók a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő ítéletek, amennyiben az elítélés alapjául kizárólag rendőri jelentések vagy vallomások szolgáltak. Ezzel szemben az amnesztia jogállami szempontból elfogadható eszköz a kérdés kezelésére.
-
Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés („tész”) az alkotmányozási konzultációban – a Helsinki Bizottság a populista megközelítés veszélyére figyelmeztet
Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya tegye lehetővé a bíróságok számára a halálbüntetés kiszabását. Ön mit gondol? Olyanok is vannak, akik azt szeretnék, ha megszűnne az állampolgárok adófizetési kötelezettsége. Ön szerint? Mások úgy gondolják, hogy a politikusokra költeni fölösleges, mert semmi haszna nincs belőlük az országnak. Önnek mi a véleménye?
-
A május 31. előtt indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők alkotmányjogi panasszal élhetnek – figyelmeztet a Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság egyike volt azon indítványozóknak, akik, illetve amelyek az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
-
A Meleg Méltóság Menetének szervezői a TASZ és a Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadták meg a BRFK tiltó határozatát
A Meleg Méltóság Menetének szervezői a TASZ és a Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadták meg a BRFK tiltó határozatát.
-
Állítsák le a menedékkérők visszaküldését Görögországba
A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a magyar kormányt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba.
-
8500 euróba került a magyar államnak az indokolatlan előzetes letartóztatás
Indokolatlanul tartottak előzetes letartóztatásban egy 27 éves fiatalembert a magyar hatóságok – ezt állapította meg 2011. január 11-i ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A Bíróság szerint a nyomozás lezárása és a vádirat benyújtása … Tovább olvasom