Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az ún. „három csapás” törvényjavaslattal kapcsolatban rámutat arra, hogy az erőszakos bűncselekmények száma az elmúlt öt év során nem növekedett, a legsúlyosabb kategóriákban pedig csökkenő tendenciát mutat, így nincsenek olyan társadalmi folyamatok, melyekre szigorú büntetőpolitikával lenne indokolt reagálni. A javaslat emellett szakmailag indokolhatatlanul korlátozza a bíró szabad mérlegeléshez való jogát, valamint tovább súlyosítaná a túlzsúfolt magyar büntetés-végrehajtás problémáit, s nem járul hozzá a reformra szoruló büntetési rendszer javításához sem.
A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert a Budapesti Rendőr-főkapitányság és 16 budapesti kerületi kapitányság ellen egy közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2009. január 8-án kelt ítéltében arra kötelezte, hogy közöljék 2007-re nézve a területükön kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
Renate Kicker, a Kínzás megelőzésére létrejött európai bizottság (CPT) elnökhelyettese a Magyar Helsinki Bizottság által február 9-10-én szervezett konferencián kijelentette, hogy súlyos szakmai és emberi jogi fenntartások fogalmazhatók meg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés intézményével szemben. Ennek ellenére az Európában szinte egyedülálló szankciót a szaktárca új büntetőkódex-tervezete továbbra is tartalmazza.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) és a Magyar Helsinki Bizottság közös sajtótájékoztatón mutatta be a 2006. december 28-i háromoldalú együttműködési megállapodásuk alapján közösen megvalósuló határmegfigyelő program első évéről (2007) szóló jelentést.
A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.
2009 januárjában a Fővárosi Bíróság az Európai Bírósághoz fordult, és előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezett egy palesztin menedékkérő ügyében, akinek a jogi képviseletét a Helsinki Bizottság ügyvédje látja el.
A Helsinki Bizottság megküldte észrevételeit az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára a Büntető Törvénykönyv új általános részének tervezetéhez. A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Büntető Törvényköny általános részének tervezetével kapcsolatban (2009. január 16.)
A Magyar Helsinki Bizottság 2009-ben antidiszkriminációs jogklinikát indít az ELTE-n és a Miskolci Tudományegyetemen. Az egyenlő bánásmód neves hazai szakértőinek közreműködésével zajló képzés során a hallgatók az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudásra is szert tehetnek majd. … Tovább olvasom
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Magyar Helsinki Bizottság közös antidiszkriminációs jogklinika programot indított. A kísérleti program keretében az egyetem hallgatói ügyvédekkel együttműködve nyújtanak jogi segítséget rászoruló, diszkrimináció áldozatává vált panaszosoknak. Amennyiben … Tovább olvasom
A Kormány 2008. szeptember 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslatát. Három szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságogokért és az Eötvös Károly Intézet … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített, a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló tervezetet. Véleményünket … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság – más civil szervezetekkel együtt – együttműködési megállapodást kötött a kisebbségi ombudsmannal 2008. augusztus 26-án. A kisebbségi biztos az együttműködési megállapodást abból a célból kezdeményezte, hogyi a civil szervezetekkel az eddigi, kifejezetten a … Tovább olvasom
Alulírott civil szervezetek felhívjuk a rendőrséget, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a Meleg Méltóság Napján, július 5-én, a felvonulók háborítatlanul élhessenek alapvető alkotmányos jogaikkal. Mélységes aggodalommal tölt el bennünket az utóbbi … Tovább olvasom
Útmutatónk célja, hogy hangsúlyozottan gyakorlatias tanácsokkal szolgáljon a menekültügy területén dolgozók számára a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítésének kérdéséről.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem jogszerű és egyúttal súlyos alkotmányos aggályokat vet fel a budapesti rendőr-főkapitány határozata, amely közlekedési okokra hivatkozva tiltja meg a meleg büszkeség napjára tervezett felvonulást. A gyülekezési jogról szóló törvény … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság kétnapos képzést szervez hazai nagyvállalatok humánerőforrás szakembereinek. A Magyar Helsinki Bizottság „Esélyegyenlőség a munkahelyeken” címmel kétnapos képzést szervez hazai nagyvállalatok humánerőforrás szakembereinek. A képzés ideje: 2008. május 9. és 23. Helyszíne: … Tovább olvasom
Tiltakozunk Kósa Lajos Debrecen polgármesterének azon kezdeményezése ellen, amelyben a Menekülteket Befogadó Állomás Debrecenből való kitelepítését szorgalmazza.
A rendőri vezetésnek a bírák fenyegetése helyett azon kellene gondolkodnia, hogyan lehetne áttörni a hallgatás falát a bántalmazásos ügyekben, és hogyan tisztíthatná meg saját sorait a bántalmazást elkövető rendőröktől. A Magyar Helsinki Bizottságnak 1989-es alapítása … Tovább olvasom
A származási országinformáció (country information, COI) jelenti a legfontosabb (és gyakran az egyedüli) tényszerű bizonyítékot a menekültügyi eljárásban.