Tibeti menekült a Fővárosi Bíróságon
A Fővárosi Bíróság 2009. június 8-án jogerősen menekültként ismerte el a Magyar Helsinki Bizottság tibeti ügyfelét.
A Fővárosi Bíróság 2009. június 8-án jogerősen menekültként ismerte el a Magyar Helsinki Bizottság tibeti ügyfelét.
Szülőktől elszakított kisgyerekek, felnőttek között fogva tartott fiatalkorú, az ENSZ véleményét lesajnáló menekültügy – egy hattagú afgán család kálváriájának története a Magyar Narancsban.
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. április 10-én megdöbbenését fejezte ki egy 83 éves, beteg hölgy távollétében elrendelt előzetes letartóztatása miatt. 2009. április 17-én a Tatabányai Városi Bíróság megszüntette a hölgy előzetes letartóztatását. A Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
2009. április 16-17-én a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen konferenciát szervezett a kirendelt védői rendszerről és a hatékony védelemhez való jogról. A rendezvényen gyakorló szakemberek, bírák, ügyvédek vitatták meg, hogy miként lehetséges a … Tovább olvasom
Nem a menekültek védelmét szem előtt tartva jár el a magyar menekültügyi hatóság, ha afgán menedékkérőket küld vissza Görögországba.
Civil szervezetek örömmel fogadták, hogy az új Polgári Törvénykönyv parlamenti vitája során három képviselő olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely lehetővé tette volna az élettársak számára, hogy örökbefogadják élettársuk vérszerinti gyermekét. A mintegy 350 módosító javaslatról szóló … Tovább olvasom
Fél évszázadnyi elhanyagolás után Európa végre érvényesítse a gyakorlatban is nemzetközi jogi kötelezettségeit és biztosítson tényleges védelmet a hontalanoknak.
Közös közlemény dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. április 2-i nyilatkozatáról Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, dr. Szabó Máté 2009. április 2-án, a FigyelőNeten megjelent interjúban többek között kijelentette, létezik „etnikai alapon kategorizált … Tovább olvasom
Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól (kutatási jelentés)
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozva a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés kiszabását lehetővé tevő jogszabályi rendelkezések megsemmisítését. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) kiszabása esetében a feltételes szabadságra bocsátást a bíró kizárja, vagyis végleg … Tovább olvasom
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az ún. „három csapás” törvényjavaslattal kapcsolatban rámutat arra, hogy az erőszakos bűncselekmények száma az elmúlt öt év során nem növekedett, a legsúlyosabb kategóriákban pedig csökkenő tendenciát mutat, így nincsenek olyan társadalmi folyamatok, melyekre szigorú büntetőpolitikával lenne indokolt reagálni. A javaslat emellett szakmailag indokolhatatlanul korlátozza a bíró szabad mérlegeléshez való jogát, valamint tovább súlyosítaná a túlzsúfolt magyar büntetés-végrehajtás problémáit, s nem járul hozzá a reformra szoruló büntetési rendszer javításához sem.
A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert a Budapesti Rendőr-főkapitányság és 16 budapesti kerületi kapitányság ellen egy közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2009. január 8-án kelt ítéltében arra kötelezte, hogy közöljék 2007-re nézve a területükön kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
Renate Kicker, a Kínzás megelőzésére létrejött európai bizottság (CPT) elnökhelyettese a Magyar Helsinki Bizottság által február 9-10-én szervezett konferencián kijelentette, hogy súlyos szakmai és emberi jogi fenntartások fogalmazhatók meg a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés intézményével szemben. Ennek ellenére az Európában szinte egyedülálló szankciót a szaktárca új büntetőkódex-tervezete továbbra is tartalmazza.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) és a Magyar Helsinki Bizottság közös sajtótájékoztatón mutatta be a 2006. december 28-i háromoldalú együttműködési megállapodásuk alapján közösen megvalósuló határmegfigyelő program első évéről (2007) szóló jelentést.
A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.
2009 januárjában a Fővárosi Bíróság az Európai Bírósághoz fordult, és előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezett egy palesztin menedékkérő ügyében, akinek a jogi képviseletét a Helsinki Bizottság ügyvédje látja el.
A Helsinki Bizottság megküldte észrevételeit az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára a Büntető Törvénykönyv új általános részének tervezetéhez. A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Büntető Törvényköny általános részének tervezetével kapcsolatban (2009. január 16.)
A Magyar Helsinki Bizottság 2009-ben antidiszkriminációs jogklinikát indít az ELTE-n és a Miskolci Tudományegyetemen. Az egyenlő bánásmód neves hazai szakértőinek közreműködésével zajló képzés során a hallgatók az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tudásra is szert tehetnek majd. … Tovább olvasom
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Magyar Helsinki Bizottság közös antidiszkriminációs jogklinika programot indított. A kísérleti program keretében az egyetem hallgatói ügyvédekkel együttműködve nyújtanak jogi segítséget rászoruló, diszkrimináció áldozatává vált panaszosoknak. Amennyiben … Tovább olvasom