Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap egyhangú ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje által képviselt Csüllög Zsigmonddal szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2011. június 3-án úgy döntött, törli a két magyar állampolgár gyermekével és magyar feleségével boldog családban élő szenegáli édesapa, Bouba kiutasítását.
Kőszeg Ferenc cikke a Belügyi Szemle 2011/4. számában
A Független Rendőr Szakszervezet Jogsegélyszolgálata közreműködik a Helsinki Bizottság által készítendő, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelem minta kidolgozásában, a továbbiakban pedig az FRSZ segítséget nyújt az egyéni beadványok összeállításában és térítésmentesen biztosít képviseletet tagjainak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az Országgyűlést: az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezését sértené a már megszerzett kedvezményes nyugellátás csökkentése, megvonása, vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása.
A Magyar Helsinki Bizottság több munkatársa fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Ez a rendelkezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan őket a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben. A szabályozás több mint 100.000 embert érint, s természetesen mindannyiuknak joguk van a Bírósághoz fordulni.
A Magyarország emberi jogi helyzetének áttekintését célzó május 11-i ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt nyolc civilszervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a sajtó képviselőit a jövő szerdai ülés napirendjén szereplő kormányjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentéseik főbb megállapításairól.
A SozialMarie díjra olyan projektek pályázhattak, melyek valami eredeti, kreatív ötlettel, merőben új nézőpontból közelítenek egy társadalmi problémához. Programunk, amelyben a rendőrség és a helyi lakosság képviselői közötti helyi konzultációkat szervezünk, ezer eurós díjat nyert.
2011. május 4-én civilek tüntetettek, felszólítva az állami szerveket, hogy védjék meg állampolgáraikat, szóban és tettben egyaránt, illetve tegyék nyilvánvalóvá, hogy a rendfenntartás állami feladat. A tüntetésen a Helsinki Bizottság munkatársa kifejtette, kinek van szerepe és felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2011. április 4-i keltezésű határozatában elismerte: aránytalanul korlátozó intézkedést jelentett, hogy 2006. november 22-e után Gergényi Péter, Budapest akkori főkapitánya fenntartotta a Kossuth tér egészének lezárását.
A Helsinki Bizottság április végén szervezte meg a józsefvárosi rendőrök és helyi lakosokat képviselő szervezetek közötti konzultációt. A fórum célja a rendőrök és a lakosok közötti bizalom erősítése és a közvetlen kommunikáció elősegítése volt, amely középtávon javíthatja a rendőri munka eredményességét és a helyi közbiztonságot. A résztvevők egyetértettek, hogy további konzultációkra van szükség.
Felkészülés Magyarország ENSZ vizsgálatára – a Helsinki Bizottság Magyarország emberi jogi teljesítményével kapcsolatos álláspontjáról tartott tájékoztatót több budapesti nagykövetség képviselőjének.
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a május 31. előtt elbocsátottak bizonyos feltételek mellett alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – ehhez kíván segítséget nyújtani a szervezet által készített mintabeadvány.
Orbán Viktor, miniszterelnök Pintér Sándor, belügyminiszter Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Lukács Tamás, elnök, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága Kocsis Máté, elnök, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Osztolykán … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvatatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nyílt levele Szájer Józsefnek az alkotmányozással kapcsolatos, március 29-i blogbejegyzése kapcsán.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma nem közérdekből nyilvános adat, annak kiadására a rendőrség nem köteles. A Helsinki Bizottság az adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez a Helsinki Bizottság szerint olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
Ma Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.