A jelenség ugyan már régóta ismeretes, maga a kifejezés még harminc éves sincs. Mi, magyarok már így is személyes tapasztalatok szereztünk az illiberális demokrácia működéséről. A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása az ilyen rezsimek jellemzőiről, és arról, mit lehet ellenük tenni a valódi demokratáknak.
Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon két törvényt is gyermekvédelminek neveznek? Mi a különbség a kettő között? Melyik az igazi, melyik az álságos? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság összeállítása.
A fogvatartottak kegyeleti joga három esetre terjedne ki: a haldoklótól való elbúcsúzásra, a temetésen való részvételre, és a sírhely meglátogatására. A hazai szabályozás egyes részei azonban túl rugalmatlanok, míg más részei túlzottan tág mérlegelési lehetőséget engednek a bv. parancsnokoknak. Így a rabok a gyakorlatban sokszor nem tudnak végső búcsút venni szeretteiktől.
A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.
A Magyar Helsinki Bizottság 2022 szeptembere és 2024 augusztusa között valósítja meg a YES projektet (Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society), a terre des hommes Germany támogatásával. A programmal egyrészt Magyarországon élő menekült és bevándorló fiatalokat segítünk, hogy cselekvő résztvevői tudjanak lenni a közösségeiknek és a magyar társadalomnak. Másrészt a magyar fiatalok és tanárok tudatosságát növeljük olyan foglalkozások által, amelyek megértetik velük a menekültek és bevándorlók helyzetét. A YES projekt abból az igényünkből született, hogy Magyarország egyik legsötétebb színben feltüntetett kisebbségét – a menekülteket és a bevándorlókat – bátorítsuk arra, hogy láthatóbbá és egyenlőbbé válásukkal otthonosabban érezhessék magukat Magyarországon.
A „státusztörvényben” lefektetett új szabályozás lényege, hogy a közalkalmazotti helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából kiderül, mit kell tudni a pedagógusmunka új kereteiről a tanítóknak, tanároknak, óvoda- és gyógypedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, könyvtásoknak és dadusoknak.
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A Baka kontra Magyarország … Tovább olvasom
Hétfős jemeni és háromfős afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok 2019-ben. A ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, mégis átdobták őket a határkerítésen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. A menedékkérőket – köztük egy Down-szindrómás gyereket – a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
Egyre többen használják Magyarország kormányzati rendszerének leírására a „választási” vagy választásos autokrácia fogalmát. De miről is van szó? Hogyan fér össze az autoriter rezsim a legfontosabb demokratikus intézménnyel, a népképviseleti választással? A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelekjéből megtudhatod.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért egynapos továbbképzési eseményt hirdet ügyvédek részére Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata az ügyvédi munkában címen. A képzés 2023. november 23-án 9 és 17 óra között lesz Debrecenben.
Három és fél éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért.
Az állam akkor sem hagyhatja cserben a hatósági bántalmazások áldozatait, ha azok visszakényszerített külföldiek. Ahogyan nem biztosíthat büntetlenséget az egyenruhás bántalmazóknak sem – erősítette meg a strasbourgi bíróság mai ítélete.
A Belügyminisztérium 2023. szeptember 22-én hozta nyilvánosságra annak a salátatörvénynek a tervezetét, mely egyebek mellett lehetővé tenné a polgárőröknek a határvédelmi feladatokba való bevonását, továbbá meghosszabbítaná az idén nyáron az uniós jogba ütközőnek talált úgynevezett követségi rendszert.
Szeptember 16-án, szombaton személyes találkozót tartott a FECSKE, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport.
A brit Guardian megrázó riportban számolt be arról, hogy a magyar hatóságok súlyosan sérült menedékkérőket is átdobnak Szerbiába. Mi már régóta felhívtuk erre a figyelmet, és jogi segítséget biztosítunk az állami önkény áldozatainak. Így például … Tovább olvasom
Ez a tájékoztató arról szól, hogy Ön mit tehet, ha a fogvatartása alatt a büntetés-végrehajtási intézet kárt okozott Önnek. A tájékoztatóból megtudhatja, hogyan kaphat kártérítést, és hogyan juthat jogi segítséghez, ha nincsen pénze arra, hogy ügyvédet hatalmazzon meg a képviseletére.
A fogvatartottak is ugyanolyan kiszolgáltatottak és sérülékenyek a rovarcsípésekkel szemben, mint bármely más zárt intézményben élő emberek.
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfeleinek két strasbourgi perében is elmarasztalták ma a magyar államot jogsértő fogvatartás miatt. Az afgán és algériai fiatalembereket öt, illetve két hónapig tartották menekültügyi őrizetben, miközben az egyetlen napig sem volt indokolt.