A diszkriminatív szabályozás miatt a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A megváltozott szabályozás ellenére a kérelmünket fenntartjuk.
Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.
További öt magyar törvény, köztük az Alkotmánybíróságról szóló törvény véleményezésére kérte fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága 2012. január 25-én a Velencei Bizottságot, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezetét. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT a napokban eljuttatta a Velencei Bizottságnak az alkotmánybírósági törvényről szóló törvénnyel kapcsolatos aggályait.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először 2012. január 12-én felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt.
A Helsinki Bizottság és a TASZ véleménye szerint abszurd drámába illő fordulat a kormány közkegyelmi javaslata a Parlament körüli karácsonyi élőlánc ügyében
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.
Új tájékoztató füzet a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek 8 nyelven. A kiadvány az Európai Menekültügyi Alap támogatásával készült. A füzetek alább letölthetőek.
Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.
Jogvédők az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésre figyelmeztetik a képviselőket
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.
2011. december 8-9-én tartotta „Az európai menekültügyi gyakorlat tudásalapú harmonizációja” c. projekt zárókonferenciáját Budapesten a Magyar Helsinki Bizottság.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.
A magyar állampolgárság felvétele miatt a szlovák állampolgárságukat elvesztő szlovákiai magyarok történetét a Magyar Helsinki Bizottság elképesztőnek és abszurdnak tartja. A két ország rossz szomszédsági viszonya következtében kialakult helyzetben a nemzeti identitásukat a magyar állampolgárság … Tovább olvasom
Uniós eljárás indul az adatvédelmi biztos elmozdítása miatt az EKINT, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére
Minden évben több száz leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális (LMBTI) menedékkérő keres védelmet az Európai Unió tagállamaiban. Az európai országok hatóságai azonban az LMBTI menedékkérelmeket gyakran előítéletek vagy sztereotípiák alapján utasítják el.
Együtt fordul az Alkotmánybírósághoz hat fegyveres és rendvédelmi szakszervezet és a Magyar Helsinki Bizottság a szolgálati nyugdíj megvonása miatt
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közös pályázata.
Pályázati határidő: 2012.01.10.
A Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a bíróságnak „az országban fennálló rendhez”, és nem a jogrendhez kell igazodnia. Különösen aggályos, ha a bíró mindezt egy politikai párt nézeteire hivatkozva állítja. Az MTI tudósítása szerint ilyen érvek jelentek meg a Fővárosi Bíróság ítéletének szóbeli indokolásában, amikor a bíróság az Új Magyar Gárda vezetőjét felmentette a gyülekezési joggal visszaélés vádja alól.
Bűnözők, ingyenélők, veszély, áradat – gyakran ilyen és ehhez hasonló sztereotípiákkal operál a magyar sajtó, amikor a migrációról, a bevándorlókról és a menekültekről tudósít. A Helsinki Bizottság tanulmánya 300 cikk alapján ezt a jelenséget veszi górcső alá.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.