A Kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis „az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a Kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.
Álláspontunk szerint jogellenesen állította elő a rendőrség a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását a hídon ülve követelőket március 31-én, különösen miután engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, és elhagyták az úttestet.
Március 9-én elküldtük 28-oldalas véleményünket a Büntető Törvénykönyv 2012 februári tervezetéről. A büntetőpolitika tervezett szigorítását az elmúlt 10 év bűnügyi statisztikái egyáltalán nem indokolják. A tervezet megtartja az alaptörvény-ellenes, illetve nemzetközi egyezménybe ütköző jogintézményeket (három csapás, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés). Aránytalan szankciókkal fenyeget: egy marihuánával kereskedő dílerre és egy nyereségvágyból elkövetett gyilkosság tettesére azonos büntetés szabható ki, levéltitok megsértésért börtönbüntetés jár, a lakásába éjszaka, fegyver nélkül belépő ismeretlen gyerekeket önvédelemből büntetlenül megölheti a tulajdonos.
Két, a 2006-os őszi események során szolgálatot teljesítő rendőrt ítélt el a Fővárosi Ítélőtábla, amiért tétlenül nézték, ahogy intézkedő kollégáik egy fiatalembert súlyosan bántalmaztak.
Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot, öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezet azon pontját, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.
A 2011. december 13-i kiskunhalasi őrzött szálláson tett megfigyelő látogatásunkról készült beszámoló, valamint az ORFK-nak az erre írt válaszlevele az idegenrendészeti fogvatartás körülményeiről.
A Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferencia keretében mutatta be a védőkirendelés egy általa tesztelt alternatív modelljét. A rendezvényen a rendőrség, az ügyvédi kamarák, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a KIMISZ képviselői vettek részt.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárások lefolytatására. A két szervezet felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében közös filmpályázatot hirdetett. A zsűri kiválasztotta a legjobb hat szinopszist, amelyekből tavasszal kisfilm készül.
A diszkriminatív szabályozás miatt a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A megváltozott szabályozás ellenére a kérelmünket fenntartjuk.
Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.
További öt magyar törvény, köztük az Alkotmánybíróságról szóló törvény véleményezésére kérte fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága 2012. január 25-én a Velencei Bizottságot, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezetét. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT a napokban eljuttatta a Velencei Bizottságnak az alkotmánybírósági törvényről szóló törvénnyel kapcsolatos aggályait.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először 2012. január 12-én felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt.
A Helsinki Bizottság és a TASZ véleménye szerint abszurd drámába illő fordulat a kormány közkegyelmi javaslata a Parlament körüli karácsonyi élőlánc ügyében
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.
Új tájékoztató füzet a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek 8 nyelven. A kiadvány az Európai Menekültügyi Alap támogatásával készült. A füzetek alább letölthetőek.
Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.
Jogvédők az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésre figyelmeztetik a képviselőket
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, amely szerint jogszerűtlen volt ügyfelünk távollétében elrendelt előzetes letartóztatása.