Barion Pixel
Jelentkezz! Joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba
Helsinki akták

frissítve: 2012. február 1.

Akta: Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

84 cikk az aktában

Translation is available for this content

Switch to English

  • A gyűlölet-bűncselekmények szabályozásának módosítására van szükség

    Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.

  • A gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottságnak a kormányzat felelősségét is értékelnie kellene

    A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.

  • „Cinkos, aki néma…”

    A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.

  • Magyarország a magyar EU-elnökség ideje alatt

    A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon bekövetkezett, aggodalomra okot adó eseményekről, különös tekintettel a rasszizmus és az intolerancia megjelenési formáira és Magyarország új alkotmányának elfogadására.

  • Kinek a felelőssége, ami Gyöngyöspatán történt?

    2011. május 4-én civilek  tüntetettek, felszólítva az állami szerveket, hogy védjék meg állampolgáraikat, szóban és tettben egyaránt, illetve tegyék nyilvánvalóvá, hogy a rendfenntartás állami feladat.  A tüntetésen a Helsinki Bizottság munkatársa kifejtette, kinek van szerepe és felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.

  • Civil szervezetek levele Hajdúhadház ügyében

      Orbán Viktor, miniszterelnök Pintér Sándor, belügyminiszter Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Lukács Tamás, elnök, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága Kocsis Máté, elnök, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Osztolykán … Tovább olvasom

  • Civil szervezetek levele a belügyminiszterhez a gyöngyöspatai helyzet kapcsán

    A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A jogvédő szervezetek kérik a belügyminisztert, hogy haladéktalanul utasítsa a rendőrséget arra, hogy a jogbiztonság helyreállítása és a megfélemlített roma lakosok védelme érdekében tegyen eleget törvényben meghatározott feladatainak a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.

  • Intolerancia Magyarországon

    A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a romák, az LMBT csoport tagjai, illetve a zsidó vallásúak elleni magyarországi intolerancia megjelenési formáiról.   A dokumentum angol nyelvű verziója itt olvasható: General climate of intolerance in Hungary … Tovább olvasom

  • Senki nem mondta, hogy jogszerű vagy helyes – a Magyar Helsinki Bizottság reakciója a Fővárosi Bíróságnak a kiskunlacházi polgármester ügyében hozott döntésére

    Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010 januárjában a Helsinki Bizottság beadványa nyomán megállapította: megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a kiskunlacházi polgármester, amikor arról beszélt, hogy elég volt a „romaerőszakból”. A Fővárosi Bíróság nemrég hatályon kívül … Tovább olvasom

  • Jogszerűen jártak el a közmédiumok, hogy megtagadták a Jobbik kampányvideójának leadását

    A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közszolgálati médiumok jogszerűen és helyesen tagadták meg a Jobbik kampányvideójának leadását arra való tekintettel, hogy az abban szereplő – az etnikai hovatartozás és a bűnelkövetés között szoros összefüggést sugalló –„cigánybűnözés” kifejezés több százezer ember méltóságát sérti, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. Az Országos Választási Bizottság (OVB) Jobbik kérelmének helyt adó, 628/2010. számú döntése formailag hiányos és tartalmilag téves, az OVB az elutasításkor túllépte hatáskörét is.

  • Álláspont az Erzsébet téri, július 4-i tüntetés kapcsán

    A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren megtartott, előre megszervezett, de nem bejelentett demonstráció nem minősül spontán tüntetésnek.

    A július 4-én egyéb helyszínekre bejelentett tüntetéseket a rendőrségnek tudomásul kellett volna vennie, azokat a gyülekezési törvény alapján nem lehetett volna megtiltani. A bejelentőknek bírósághoz kellett volna fordulnia a tiltó határozatok ellen, de ezt nem tették meg.

    Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el (antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt), s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. Az oszlatás során alkalmazott intézkedések (pl. előállítások) és kényszerítőeszközök (pl. könnygáz-használat) jogszerűségét – így szükségességét és arányosságát – esetenként, az egyedi panaszok kapcsán kell megvizsgálni.

    Az ítélőtábla döntésének értelmében a Magyar Gárda mozgalom tevékenységénél fogva sérti mások jogait és szabadságát. Bár önmagában az egyenruha viselése nem jogellenes, a mozgalom vezetése és a feloszlató határozat elleni nyílt engedetlenségre uszítás bűncselekmény, s a mozgalom keretei között rendezvények nem szervezhetők.

  • Jogvédő szervezetek feljelentést tettek a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt

    Az egyik szélsőséges nézeteiről ismert blogger internetes naplójában a cigány közösség tagjainak „kegyetlen és céltalan megalázására”, a teljes cigány közösség közéletből való kiűzésére és szétverésére hívott fel. Ezért a mai napon négy jogvédő civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért, feljelentést tett a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt.




Te is segíthetsz

Támogasd ügyeinket és munkánkat!

  • Támogasd a Helsinkit

    A Magyar Helsinki Bizottság azoknak segít, akiknek az állam megsérti az emberi jogait. Segíts, hogy civil jogvédőkként továbbra is azok védőbástyája maradhassunk Magyarországon, akik kiállnak saját vagy mások jogaiért és emberi méltóságáért!

  • Termékek

    Válaszd ki a hozzád passzoló merch termékeinket és adományodért cserébe elküldjük neked!

  • Önkéntes munka

    Gondoltál már rá, hogy a szabadidődből adományozz? Szeretnél részt venni a Magyar Helsinki Bizottság munkájában?

További támogatási lehetőségek

Magyar Helsinki Bizottság