Témakör: Jogállam

Húsz magyar civil szervezet levélben fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalához (ODIHR). Kezdeményezésükkel azt szeretnék elérni, hogy az EBESZ ne „korlátozott missziót” küldjön az áprilisi parlamenti választások megfigyelésére, hanem az aggasztó helyzet miatt a monitorozás ezúttal legyen teljes körű, és a szavazás napján nagyszámú rövidtávú megfigyelővel legyen kiegészítve. 

Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk. 

A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

A jogállamiság megrendülésének egy újabb jele, hogy Magyarország nem hajtja végre a strasbourgi és a luxembourgi bíróságok egyes döntéseit, és a magyar állami szervek sok esetben figyelmen kívül hagyják a magyar bíróságok döntéseit is. A Magyar Helsinki Bizottság új tanulmánya ezt a jelenséget járja körül.

A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet … Tovább olvasom

A Fuga művészeti központban mutattuk be A méltóság mázsakönyvét, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumát. Az érdeklődők létszámának sajnos a járvány határt szabott, ám így is jó hangulatú est volt. A házigazda Nyáry Krisztián … Tovább olvasom

Nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a hazai bíráskodás függetlensége szempontjából. Ezek szerint hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A luxembourgi székhelyű bíróság kimondta még, hogy uniós jogba ütközött az is, amikor egy hazai bíró ellen itthon fegyelmit kezdeményeztek, mert az EUB-hez fordult. 

A Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét megsértette a Magyar Nemzet  egyik írása. Ezért a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ítélet még nem jogerős. A Labriszt a Magyar Helsinki Bizottság és Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a perben.

A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.

A korábbinál is határozottabb fellépésre számíthat a magyar kormány a Baka-ügyben, ha továbbra sem hajtja végre maradéktalanul az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a bírák függetlenségének és véleménynyilvánítási szabadságának garanciáit kéri számon a magyar államon.

Jogállamban mindenki VIP (very important person) – Próbáld ki, mennyire vagy képben!

Már önmagában az is súlyosan sérti az LMBTQ+ emberek méltóságát, hogy a pedofil bűnelkövetők ellen meghozott törvénymódosítások között fogadtak el őket érintő rendelkezéseket – áll abban a beadványban, amelyben tíz civil szervezet kéri az ombudsman vizsgálatát.

Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület. Jelentésük szerint többek között az indokolja az ombudsman leminősítését “B” státuszúra, hogy nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, és bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja. A jelentés visszatükrözi a Magyar Helsinki Bizottság aggályait.

A magyar kormány hosszú évek óta nem hajlandó semmilyen érdemi lépést tenni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására. 2016 óta húzódik a Baka-ügy, és egyelőre az állam a kisujját sem mozdította.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.

A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.

Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.

Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.