Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól (kutatási jelentés)
Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) kiszabása esetében a feltételes szabadságra bocsátást a bíró kizárja, vagyis végleg megfosztja az elítéltet a szabadulás lehetőségétől, az elítéltet végérvényesen kirekeszti a társadalomból. A tész intézménye a Magyar Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság megküldte észrevételeit az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára a Büntető Törvénykönyv új általános részének tervezetéhez. A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Büntető Törvényköny általános részének tervezetével kapcsolatban (2009. január 16.)
Szerzők: Kádár András Kristóf, Körner Júlia, Moldova Zsófia, Tóth Balázs
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2008
ISBN: 978-963-88228-1-9
Észrevételeink és javaslataink gyülekezési jogi törvénymódosítások kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített, a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló tervezetet. Véleményünket … Tovább olvasom
Szerző: Ritter Ildikó
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2008
ISBN: 978 963 87757 1 9
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei: A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Magyarországról szóló harmadik ECRI jelentés kapcsán (2008. március 26.) A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Magyarországról szóló második ECRI jelentést követő fejleményekről (2003. július 7.) … Tovább olvasom
Szerzők: Kádár András Kristóf, Tóth Balázs, Vavró István
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2007
ISBN: 978 963 86959 5 6
A Magyar Helsinki Bizottság az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére véleményezte a jogi segítségnyújtási rendszer, közkeletű nevén a „nép ügyvédje” reformjának folytatásáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét.
Észrevételeink és javaslataink a jogi segítségnyújtásra vonatkozó joganyag kapcsán
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a Magyar Helsinki Bizottságnak a Kossuth téri kordon miatt beadott panaszát. A március 14-i határozatban a rendőrség arra hivatkozik, hogy a tér október 23-ai lezárása után folyamatos értékelő-elemző munka során … Tovább olvasom
A Magyar Köztársaság negyedik időszaki jelentéséhez kapcsolódó dokumentumok
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó független szakértőjének (2006. június 13.)
Harminc évvel ezelőtt a Helsinki Záróokmányt aláíró államok kötelezettséget vállaltak az emberi jogok tiszteletben tartására. A könyv erről a tíz-, húsz-, harmincéves történetről szól.
Szerző: Kádár András Kristóf –
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2004 –
ISBN: 963 216 816 X
2000 áprilisa és 2001 januárja között kilenc bv-intézetben vizsgáltuk az elítélti jogok érvényesülését. Legfontosabb általános következtetéseinket a Kettős mérce c. kötetben foglaltuk össze.
Szerkesztette: dr. Kádár András Kristóf, Magyar Helsinki Bizottság
CEU Press, 2001
ISBN 978-963-9241-15-2