Észrevételek és javaslatok: kegyeleti jog gyakorlása a börtönben
A fogvatartottak kegyeleti jogának gyakorlására vonatkozó hazai szabályozás számos hiányossága miatt az nem felel meg az EJEB gyakorlatában kialakított sztenderdeknek.
Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A fogvatartottak kegyeleti jogának gyakorlására vonatkozó hazai szabályozás számos hiányossága miatt az nem felel meg az EJEB gyakorlatában kialakított sztenderdeknek.
A fogvatartási hely kijelölésének és az átszállítás iránti kérelmek elbírálásának jelenlegi gyakorlata sok esetben sérti a fogva tartottak és hozzátartozóik magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikke rögzít. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) többek között a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a fogva tartott családi élethez való joga korlátozásának 1) törvényben meghatározottnak kell lennie 2) az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikk 2. bekezdésében foglalt törvényes célt kell szolgálnia 3) demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie.
Tapasztalataink szerint a terheltek bíróság elé állítása és szállítása során a kényszerítő és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása rendkívül elterjedt gyakorlat a büntetés-végrehajtási szervek működésében.
A szabálysértési törvény 10. §-a szerint nem lehet szabálysértési őrizetbe venni, illetve szabálysértési elzárást kiszabni azokra, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (Fot.) alapján fogyatékosnak minősülnek, vagyis akik tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, vagy pszichoszociális károsodással élnek, és mindez a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételüket korlátozza vagy gátolja. Az egyértelmű törvényszöveg ellenére többször előfordult, hogy ügyvéd közbelépése kellett egy-egy fogyatékos ember szabadításához, vagy éppen ahhoz, hogy a jogszerűtlen fogva tartás miatt utóbb elégtételt kaphassanak.
Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
A Bv.tv. rendelkezik arról, hogy az elítéltek főszabály szerint kötelesek a tartásukra fordított költségekhez hozzájárulni. Kivételt képez ez alól, ha az elítélt önhibáján kívül nem dolgozik, nem részesül rendszeres pénzellátásban illetve nem rendelkezik letéti pénzzel sem. Dolgozó elítéltek esetén a hozzájárulás összegének levonása közvetlenül a munkadíjból történik. Ha az elítélt nem dolgozik, de rendelkezik az intézetbe folyósított rendszeres pénzellátással vagy – amint azt a Nagykommentár rögzíti – „szabadon felhasználható” letéti pénzzel, akkor a hozzájárulás összegét ezekből vonják le.
A hatályos jogszabályok alapján a fogvatartottak főszabály szerint csak szabadulásukat követően férnek hozzá a részükre embertelen és megalázó börtönkörülmények miatt jogerősen megítélt kártalanítási összeghez, fogva tartásuk során nem, így sérül a hatékony jogorvoslathoz és a tulajdonhoz való alapvető joguk. A szabályozás ellentétes a Varga és mások kontra Magyarország ügy konklúziójával is.
A jelenleg hatályos szabályokat tartalmazó IM rendelet 1. számú melléklete felsorolja az elítélt birtokában tartható tárgyakat, ezek bizonyos körénél jelzi, hogy azokat a fogva tartott „engedéllyel” tarthatja magánál (pl. „2.1. engedéllyel saját alsóruházat, lábbeli”).
A Bv.tv.-ben szabályozott jogorvoslati rendszer számos esetben a gyakorlatban a fogvatartottak részére nem jelent valódi lehetőséget, ezáltal nem biztosított az érintettek részére az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog gyakorlása.
Az elmúlt években a korai szabadítás jogintézményeinek alkalmazási gyakorisága jelentősen visszaesett. A feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek 2020-ban bekövetkezett jogszabályi szigorításával önmagában nem magyarázható a gyakorlat jelentős mértékű szigorodása: a BVOP adatai szerint, míg 2019-ben az összes szabadulás 40 százaléka vagy feltételesen vagy reintegrációs őrizettel valósult meg, addig 2021-re 8 százalékpontot csökkent ez az arány (32%), amely ezt követően enyhén, 2 százalékponttal emelkedett 2022-re.
Az utóbbi években gyakori, hogy nyáron extrém és tartósan meleg az idő, amely miatt akár harmadfokú hőségriasztást is kiadnak. A Magyar Helsinki Bizottsághoz a forró nyári időszakokban több megkeresés és panasz érkezik fogvatartottaktól és hozzátartozóiktól emiatt.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, 2018-ban úgy döntött, kiemelt ellenőrzés alá vonja a Magyarországon történt, rendőrök által elkövetett bántalmazásokkal kapcsolatos ügyeket. A Bíróság korábban megállapította, … Tovább olvasom
2024. március 1-től változik az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása. Azt, aki március 1-je előtt is bent volt, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt, aki március 1-je után kezdi a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni. Ezelőtt a végrehajtási fokozat és a rezsim-besorolásuk határozta meg, hogy például mennyit telefonálhattak egy héten, hogy hány alkalommal és milyen hosszan Skype-olhattak szeretteikkel, vagy hogy mennyi pénzt költhettek el szabadon.
A fogvatartott és családtagjainak egymással történő kapcsolattartása a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz való jog alapján védelmet élvez a hazai és nemzetközi emberi jogi szabályok és az ezeket érvényesítő emberi jogi intézmények gyakorlata alapján.
A büntetés végrehajtási intézetekben a kapcsolattartással, látogatófogadással, zárkában tartható tárgyak körével, a fogvatartotti telefonokért való óvadékfizetési kötelezettséggel foglalkozó vizsgálat több, nagy számú fogvatartotti panasz alapján indult, és összesen 10 bv. intézetet érintett. Előzményként összesen 45 ügy szerepel.
A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.
A Kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításának tervezetével kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság részletes észrevételeket készített a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) módosításához.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogvatartottak gyerekeinek egészséges kötődése lehessen szüleikkel.
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt két évben egy nemzetközi projekt keretében széleskörűen foglalkozott az alternatív szankciók alkalmazásával, az azokban rejlő lehetőségekkel hazai és nemzetközi kontextusban egyaránt. A projekt során a hazai és nemzetközi jogszabályi … Tovább olvasom
A krónikus betegségben szenvedő elítélt, akiről a bv. intézet orvosa – szükség esetén szakorvos bevonásával – megállapította, hogy az alapvető szükségleteinek kielégítésére nagyobb részt vagy teljes mértékben önállóan képtelen, mindennapi életvitelében folyamatos segítségre, ápolásra szorul, és egészségi állapotában meghatározható időn belül érdemi javulás nem várható, otthonápolási őrizetbe helyezhető, ha valaki írásban tett nyilatkozatban vállalja a gondozását.