Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság feltáró kutatást készített a távmeghallgatások gyakorlatáról és a koronavírus-járvány alatt bevezetett változtatásokról, és ezek büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásáról. Képernyőn az igazság – elektronikus kapcsolattartás a büntető igazságszolgáltatásban címmel megjelent kutatási jelentésünkben … Tovább olvasom
A járvány miatt több, mint egy éve tilos a látogatás a börtönökben, ami nagyon megterhelte a fogvatartottakat és családjaikat is. A személyes találkozásokat plusz telefonálási idővel, Skype-pal igyekeztek pótolni, de ezekkel a lehetőségekkel nem minden rab tud élni, nincs rá pénzük, vagy nem megfelelőek a technikai feltételek – derül ki egy nemrég létrejött civil hálózat, a FECSKE jelentéséből.
A Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet által koordinált és az Európai Unió támogatásával megvalósult, “Az uniós együttműködés elősegítése a fogvatartási körülmények kapcsán – a Nemzeti Megelőző Mechanizmusok szerepe (2019-2021)” … Tovább olvasom
Számos panaszt kaptunk fogvatartott emberektől és hozzátartozóiktól amiatt, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem intézkedik kellően hatékonyan annak érdekében, hogy a fogvatartottak megkaphassák a koronavírus-fertőzés elleni védőoltást, másrészt nem teszi lehetővé, hogy az állami rendszerben regisztrált … Tovább olvasom
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ-tagállam emberi jogi teljesítményét. Az … Tovább olvasom
Mintaindítványt készítettünk a letartóztatás megszüntetésére: az indítvány általános jelleggel is használható, de kiegészítettük a koronavírus-járvány által teremtett különleges helyzetben a letartóztatás megszüntetése érdekében alkalmazható érvekkel. A mintaindítványt a Fair Trials vezette nemzetközi projekt keretében készítettük. A … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság partnerként vett részt a 2018-ban elindult „A roma embereket érő diszkrimináció a büntető igazságszolgáltatásban” című, a Fair Trials által koordinált nemzetközi projektben, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. A projekt célja volt, … Tovább olvasom
A járvány miatt márciusban határozatlan időre felfüggesztették az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását minden elítéltnél. Ez azt jelenti, hogy egyetlen fogvatartott egyetlen pillanatra sem hagyhatja el a börtönt, akinek korábban engedélyezték a hazajárás lehetőségét. A panasz … Tovább olvasom
A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek. Hiába született időközben új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék … Tovább olvasom
Az új gyülekezési törvény számos esetben lehetőséget teremt a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekednek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.
A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy a legszegényebb emberek is hatékony jogi képviselethez jussanak. A kirendelt védői rendszer fejlődését és hiányosságait a Kriminológiai Közlemények 80. számában közölt tanulmányban foglalta össze Ivány Borbála ügyvéd kollégánk. Tanulmánya itt olvasható.
A Magyar Helsinki Bizottság javaslatai Ahogyan mindannyiunk élete, úgy a fogvatartottak helyzete is sokszorosan nehezebb lett az utóbbi hetekben, mint korábban volt. A fertőzés átadásának veszélye zárt intézetekben nagyobb, mint másutt. Veszély fenyegeti az elítéltet … Tovább olvasom
Az igazságügyi miniszter a győri tragédia után arra jutott, hogy elsősorban a feltételes szabadságra bocsátás szabályait kell szigorítani. Ennek részleteit az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésben dolgozta ki. Ezt véleményezte a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők … Tovább olvasom
Az útmutató letölthető innen: A gyanúsítottak és vádlottak jogainak megerősítése a büntetőeljárásokban – a nemzeti emberi jogi intézmények szerepe Koordinátor: Ludwig Boltzmann Intézet (Ausztria) Giuliana MONINA és KATONA Nóra Partnerek: Magyar Helsinki Bizottság (Magyarország) KIRS Eszter … Tovább olvasom
„A látszat fontossága – Hogyan jelennek meg a gyanúsítottak és a vádlottak a tárgyalóteremben, a nyilvánosság előtt és a médiában?” című projekt keretein belül két éve azt kutatjuk, hogy a kényszerítő eszközök, különösen a bilincselés milyen mértékben és hogyan sérthetik … Tovább olvasom
Az ENSZ Közgyűlése New Yorkban 1965. december 21-én fogadta el a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről Szóló Egyezményt, amit Magyarországon az 1969. évi 8. törvényerejű rendelettel hirdettek ki. Az Egyezmény betartása felett őrködő bizottság 18 … Tovább olvasom
Ügyvédi kézikönyv
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt években több kutatást készített a védőkirendelés szabályairól és gyakorlatáról, amelyek eredményei alapján javaslatot tettünk annak reformjára. A kutatások mellett folyamatosan nyomon követjük a kirendelt védői rendszer alakulását. 2018. július … Tovább olvasom
A kilenc európai uniós tagállamra kiterjedő empirikus kutatási projekt keretében azt vizsgáltuk, hogy hogyan érvényesülnek a gyakorlatban a gyanúsítottak és vádlottak jogai – a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, valamint az … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság jelentései A Magyar Helsinki Bizottság büntető igazságszolgáltatással és a rendvédelmi szervek tevékenységével kapcsolatos jelentése és a menedékkérők helyzetével kapcsolatos jelentése a CPT 2018-as időszaki magyarországi látogatása kapcsán (2018. október-november) A Magyar … Tovább olvasom