Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Egykori fogvatartott nyert pert a strasbourgi bíróságon az állammal szemben, mert önkényesen akadályozták meg, hogy ott lehessen édesanyja és testvére temetésén. Pedig alig volt hátra a büntetéséből, és mintarabnak számított. A férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a strasbourgi perben.
Mivel kedvező irányba változtak a látogatófogadás szabályai, az alábbi beadványmintáink már nem használhatóak. A Magyar Helsinki Bizottság éveken át sokat dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Régóta küzdöttünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal.
Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket. Pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.
Az életveszélyes allergiákkal küzdő L. N. indokolatlanul hosszú ideig volt letartóztatásban, ezért a magyar államnak fizetnie kell neki. A Magyar Helsinki Bizottság 167 centis ügyfele 56 kilóról 43-ra fogyott le, és négyszer volt életveszélyes allergiás rohama a börtönben. A strasbourgi bíróság egyezségi ajánlatát elfogadva a magyar állam 5200 eurós jóvátételt fizet a kérelmezőnek.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Február 1-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet, melyben kétrendbeli zaklatás miatt megrovásban részesítették Pető Attilát. A bíróság megállapította, hogy a sértetteket (Süllei Lászlót és Snell Györgyöt) rendszeresen, tartósan, hosszan elhúzódóan és visszatérően háborgatta ügyfelünk. Az ítélet téves, Pető Attila közérdekű célját keresve a törvényes kereteken belül maradt igazságkeresése közben.
Nem intézkedett a rendőrség, amikor súlyos családon belüli erőszak miatt hívták ki egy veszélyben lévő nőhöz és hét gyerekéhez. Anna most peren kívüli megállapodást kötött a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. A súlyos rendőri mulasztásokat követően előremutató a panaszeljárás tisztességes lefolytatása, az egyezség pedig reményt ad arra, hogy a családon belüli bántalmazások áldozatai a jövőben nagyobb védelmet kapjanak.
Mintegy nyolc év után, 2021 januárjában hozott egyhangú ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyben kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs … Tovább olvasom
A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett 15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom
Újabb pernyertes ügyfél, újabb helsinkis bírósági siker! A Fővárosi Ítélőtábla mindenben Péter Ottó Ádámnak adott igazat. Helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, a bíróság kimondta, hogy a rendőrség megsértette ipari alpinista ügyfelünk személyi szabadságát és emberi méltóságát. Alaptalanul gyanúsították meg, hallgatták ki és tartották fogva majdnem két napon át.
Vádlottként áll újra a bíróság elé az egykori ministráns fiú, akit szexuálisan bántalmazott a papja, az ügyben pénteken ítélet várható.
A Pest megyei rendőrfőkapitány levélben kér bocsánatot Gáspár Tündétől, mert „ruházat-átvizsgálás” címén váci rendőrök alsóneműre vetkőztették, holott erre a törvény szerint nem lett volna lehetőségük. A roma asszonyt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. „Igazi elégtétel ez nekem. De nem csak nekem, hanem a többi cigány embernek is. Számunkra különösen fontos, hogy ez esetben a rendőrség elismerte: hibázott. Eddig nem volt ilyenben részünk. A mostani igen biztató” – értékelte a rendőrség bocsánatkérését Gáspár Tünde.
A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletben állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a rendőrök bántalmazta Csúcs Zsombor emberi jogait, amikor az ügyészség nem nyomozott elvárható gondossággal. Sokatmondó, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak már … Tovább olvasom
A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.
Nyolc éve indult eljárásban hozott egyhangú ítéletet a strasbourgi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Ez pedig a … Tovább olvasom
A rendőrök jogsértően jártak el, amikor egyértelmű figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a Parlament előtt tiltakozó tömegre 2018. december 12-én – derül ki a Fővárosi Törvényszék minapi jogerős egyedi ítéletéből. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele esetében … Tovább olvasom
A Kúria elutasította a Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyben egy autós demonstrációt tiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezését kérték. Az ítélet a veszélyhelyzetben elrendelt teljes gyülekezési tilalomra épül. A Kúria nem … Tovább olvasom