Junior advocacy officer
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársat keres érdekérvényesítési (advocacy) tevékenységéhez.
-
-
Szuverenitás: fogalma, helyzete Magyarországon
Ugyan 2023. december 22. óta van már „szuverenitásvédelmi törvényünk”, 2024-ben pedig munkába áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a mellette működő kutatóintézet is, de csak kevesen kapizsgálják, mit is jelent maga a szuverenitás. Pedig üdvös volna előbb tisztázni, hogy tudjuk, mit is kellene védelmezni az államnak. Az országnak nem a civil szervezetektől vagy a kormányfüggetlen médiától kell félni. Képbehozó a Magyar Helsinki Bizottságtól.
-
Kezd beérni a civil jogvédők erőfeszítése: biztató változások a börtönökben
Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.
-
Hozzátartozók petíciója az ölelésért
Fogvatartottak családtagjai petíciót adtak át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A hozzátartozók és civil jogvédők azt szeretnék elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Egy friss strasbourgi ítélet szerint „a térelválasztó elemmel” történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!
-
Civil szervezetek elutasítják az önkényvédelmi törvényt és segítik a célba vetteket
Az alulírott civil szervezetek a parlament által elfogadott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítják. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetek segítséget kínálnak azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt mondó polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
-
Húsz év alatt 95 sikeres strasbourgi ügy: a Magyar Helsinki Bizottság és ügyfelei rendszerszintű változásokat indítottak el
Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.
-
Újabb helsinkis siker a strasbourgi bíróságon: tömeges jogsértést számolhatnak fel a börtönökben
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
-
Tájékoztató: Visszaélések a bv. intézetekben a kapcsolattartók nyilvántartása során
A börtön önkényesen törölheti a nyilvántartásból a kapcsolattartót. Például arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás. Ezt a gyakorlatot panaszolja évek óta több rab és hozzátartozóik a Magyar Helsinki Bizottságnak.
-
Másfél évig tartották fogva az apát és kisfiát, most strasbourgi jóvátételt kaptak
Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.
-
Önkéntest keresünk adatfeldolgozási feladathoz
Ha mindig is tenni szerettél volna a menekülők helyzetének javításáért, de csak otthonról tudsz segíteni, akkor itt a legjobb alkalom! Menekültügyi Programunk munkájához kapcsolódó feladat ellátására keresünk megbízható önkénteseket. A rád bízott feladat távmunkaként végezhető rugalmas időbeosztással.
-
Alig vagyunk közelebb az uniós pénzekhez, mint voltunk fél éve
Civil jogvédők friss értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormányerő nem tett határozott lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi problémák teljes körű kezelése érdekében. Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.
-
Tájékoztató és formanyomtatvány túlzsúfoltsággal kapcsolatban indított kártalanítási eljáráshoz
Továbbra is kártalanítás jár azoknak az embereknek, akiknek a büntetés-végrehajtási intézetben nem biztosították a megfelelő életteret.
-
A Magyar Helsinki Bizottság véleménye az új idegenrendészeti törvény tervezetéről
A Belügyminisztérium 2023. november 14-én hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokkal ellentétesen, még ugyanaznap a tervezetet már a Parlamentnek is benyújtotta a kormány. A Magyar Helsinki Bizottság által benyújtott … Tovább olvasom
-
A kormány önkényvédelmi törvénye el fog bukni
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény.
-
Főállású ADMINISZTRATÍV KOORDINÁTOR munkatársat keresünk
Adminisztratív koordinátor munkatársat keresünk. Legfontosabb feladatai: a háromfős adminisztratív csapat munkájának összehangolása, az iroda működésével kapcsolatos feladatok proaktív tervezése, koordinálása, rendezvények szervezése, szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés, statisztikai kimutatások készítése, illetve a munkánkat segítő sokszínű egyéb adminisztratív és támogató feladatok.
-
Illiberális demokrácia: jelentése, eszközei, megnyilvánulása
A jelenség ugyan már régóta ismeretes, maga a kifejezés még harminc éves sincs. Mi, magyarok már így is személyes tapasztalatok szereztünk az illiberális demokrácia működéséről. A Magyar Helsinki Bizottság összeállítása az ilyen rezsimek jellemzőiről, és arról, mit lehet ellenük tenni a valódi demokratáknak.
-
A börtön nem foszthat meg a végső búcsú lehetőségétől
A fogvatartottak kegyeleti joga három esetre terjedne ki: a haldoklótól való elbúcsúzásra, a temetésen való részvételre, és a sírhely meglátogatására. A hazai szabályozás egyes részei azonban túl rugalmatlanok, míg más részei túlzottan tág mérlegelési lehetőséget engednek a bv. parancsnokoknak. Így a rabok a gyakorlatban sokszor nem tudnak végső búcsút venni szeretteiktől.
-
A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a büntetés-végrehajtásról szóló törvénymódosítás tervezetéről
A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.
-
Elindult a YES projekt, a menekült és bevándorló fiatalok segítéséért és a társadalmi érzékenyítésért
A Magyar Helsinki Bizottság 2022 szeptembere és 2024 augusztusa között valósítja meg a YES projektet (Youth Engagement and Sensitisation for Refugee Integration and an Inclusive Hungarian Society), a terre des hommes Germany támogatásával. A programmal egyrészt Magyarországon élő menekült és bevándorló fiatalokat segítünk, hogy cselekvő résztvevői tudjanak lenni a közösségeiknek és a magyar társadalomnak. Másrészt a magyar fiatalok és tanárok tudatosságát növeljük olyan foglalkozások által, amelyek megértetik velük a menekültek és bevándorlók helyzetét. A YES projekt abból az igényünkből született, hogy Magyarország egyik legsötétebb színben feltüntetett kisebbségét – a menekülteket és a bevándorlókat – bátorítsuk arra, hogy láthatóbbá és egyenlőbbé válásukkal otthonosabban érezhessék magukat Magyarországon.
-
Mi a státusztörvény? Milyen következményei vannak?
A „státusztörvényben” lefektetett új szabályozás lényege, hogy a közalkalmazotti helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. A Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából kiderül, mit kell tudni a pedagógusmunka új kereteiről a tanítóknak, tanároknak, óvoda- és gyógypedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, könyvtásoknak és dadusoknak.