Akta: Strasbourgi ügyeink

211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Kilenc évébe telt a strasbourgi bíróságnak, hogy állást foglaljon Putyin rezsimjének az orosz civil szervezetek elleni hadműveletéről. Az ítélet megállapította a sokszoros jogsértést, és több százezer eurós kártérítésre kötelezte az orosz államot. Nagy kár, hogy … Tovább olvasom

Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében. A hazai hatóságok 136 napon át önkényesen tartották fogva a menedékkérő családot, négy iraki gyereket és szüleiket. A családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.  Ötévnyi dicstelen … Tovább olvasom

Újabb strasbourgi ítélet született a jogellenes tranzitzónás fogvatartások ügyében. A hazai hatóságok közel öt hónapon át tartották fogva a menedékkérő családot, négy iraki gyermeket és szüleiket. Ráadásul az édesanya az ötödik gyerekkel volt állapotos a tompai konténerfogdában. Ez a magyar államot hidegen hagyta. A családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Egy afgán menedékkérő családot 209 napon át tartottak fogva a röszkei tranzitzónában. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek emberi jogait. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei … Tovább olvasom

  A mai naptól, azaz 2022. február 1-től az eljárás megindításának határideje 4 hónapra csökken a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a korábbi 6 hónap helyett. Az új határidőt akkor kell alkalmazni, ha … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma reggel a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt ügyben meghozott ítéletével először döntött arról, hogy az öt éve életbe lépett hazai szabályozás alapján mindenféle eljárás, azonosítás, dokumentáció nélkül Szerbiába történő visszakényszerítés a kollektív kiutasítás tilalmába ütközik. Ügyfelünk története sajnos nem egyedi: közel 72 000 visszakényszerítést hajtott végre saját állítása szerint a magyar rendőrség – azaz legkevesebb 72 000 jogsértő intézkedést követett el.

Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletben állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a rendőrök bántalmazta Csúcs Zsombor emberi jogait, amikor az ügyészség nem nyomozott elvárható gondossággal. Sokatmondó, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak már … Tovább olvasom

Az Iránból menekülő R.R.-t, állapotos afgán feleségét és három kisgyermeküket majd négy hónapon át tartották fogságban a röszkei tranzitzónában. Ezalatt a családfőt éheztették is. Ma az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogellenesen tartották őket … Tovább olvasom

Nyolc éve indult eljárásban hozott egyhangú ítéletet a strasbourgi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Ez pedig a … Tovább olvasom

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet hirdetett ki, amelyik a Magyar Helsinki Bizottsághoz kötődik. A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, … Tovább olvasom

Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, „László” nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az … Tovább olvasom

A magyar Alaptörvény kimondja: „Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.” Z. A.-t Pakisztánba … Tovább olvasom

Iliasnak és Ahmednek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk … Tovább olvasom

Csütörtökön 11 órakor hirdet ítéletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben. A jogerős döntés pontot tesz a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek panaszára, és választ adhat arra is, hogy … Tovább olvasom

A baranyai férfit még 2013 februárjában kényszervallatták, verték meg a rendőrök. A bántalmazás miatt elismerte a falopást, amelyet – mint később kiderült – nem is ő követett el. A rendőrök elleni nyomozást a számos erős … Tovább olvasom

Sándor még 15 éves sem volt, amikor csoportos rablás gyanúja miatt letartóztatták. Bár tettét egyből elismerte, és 7 hónap után vádat emeltek ellene, mégis börtönben kellett maradnia. Összesen 22 hónapot ült előzetes letartóztatásban, majd 6 … Tovább olvasom

Ma elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 158 magyar bíró panaszát, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság segítségével azért nyújtottak be, mert kényszernyugdíjazták őket 2012-ben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróságok lefejezése visszaigazolást … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a … Tovább olvasom