Akta: Kapcsolattartás a börtönökben

Hogyan tarthatnak kapcsolatot a fogvatartottak a börtönből? Milyen szabályok vonatkoznak a személyes látogatásra, és mennyibe kerül a telefonálás? Elérhető-e még a Skype? Ilyen kérdésekre ad rövid választ a Magyar Helsinki Bizottság és a FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) tájékoztatója.

A Magyar Helsinki Bizottság a Hazavárunk Alapítvány és a FECSKE – Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő csoport civil konzorcium összefogásával, a Józsefvárosi Önkormányzattal együttműködésben új projektet indított a fogvatartottak hozzátartozóinak támogatására. A Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatásával megvalósuló … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság hét éven át, egy civil szervezet által használható sokféle eszközzel – kutatásokkal, jogi eljárásokkal, nyilvános kampányokkal, nemzetközi és hazai érdekérvényesítéssel, érintetti csoportok szervezésével – dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és családtagjaik kapcsolattartási jogai ne szenvedjen szükségtelen és embertelen korlátozásokat.

Egykori fogvatartott nyert pert a strasbourgi bíróságon az állammal szemben, mert önkényesen akadályozták meg, hogy ott lehessen édesanyja és testvére temetésén. Pedig alig volt hátra a büntetéséből, és mintarabnak számított. A férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a strasbourgi perben. 

Jelentősen változnak a kapcsolattartás szabályai a börtönökben 2025. március 1-jétől.

Jelentkezz, és tegyünk együtt az emberségesebb fogvatartásért!

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a börtönbeszélők új szabályait. A Magyar Helsinki Bizottság és a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) üdvözli a 2017 óta hatályos rendelkezések eltörlését és a mostani humánusabb szabályozást. A változtatások az elítéltek hozzátartozóinak családi és magánélethez való jogát is biztosítják. 

A telefonos kapcsolattartás ne a fogvatartottak anyagi helyzetén múljon!

Tegyék lehetővé a fogvatartottaknak, hogy ne csak kiskorú gyerekkel vehessék igénybe a családi látogatófogadást!

A fogvatartottak látogatófogadása a magán- és családi élethez való jog alapján védelmet élvez.

Gyakori probléma a börtönökben, hogy a bevonulást követően, amikor a fogvatartottak és hozzátartozóik is különösen nehéz pszichés helyzetben vannak, hosszú ideig nem tudnak kapcsolatba kerülni.

Célunk a jogszerű, nemzetközi normákat tiszteletben tartó, ésszerű büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakításában való részvétel.

A fogvatartási hely kijelölésének és az átszállítás iránti kérelmek elbírálásának jelenlegi gyakorlata sok esetben sérti a fogva tartottak és hozzátartozóik magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikke rögzít. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) többek között a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a fogva tartott családi élethez való joga korlátozásának 1) törvényben meghatározottnak kell lennie 2) az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikk 2. bekezdésében foglalt törvényes célt kell szolgálnia 3) demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie.

A projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság célja az, hogy a kapcsolattartás minősége javuljon a börtönökben. A családi kapcsolatok megőrzése alapjában befolyásolja a fogvatartottak reintegrációját, így az nem csak szeretteik, de a társadalom közös érdeke … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság 2017 óta dolgozik azért, hogy a látogatók megpuszilhassák, megölelhessék fogvatartott hozzátartozójukat a látogatáskor. Most elértük, hogy egy részük a látogatófogadás elején és végén végre köszönthesse, megérinthesse egymást. Több mint 5000 családnak lett egész más a beszélője július 1-től.

A Civil Díjat jegyző NIOK-hoz idén 170 pályázat érkezett be, melyek közül a zsűri 27-et juttatott a döntőbe, a három legsikeresebb érdekérvényesítési projekt között szerepel a miénk is.

2024. március 1-től változik az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása. Azt, aki március 1-je előtt is bent volt, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt, aki március 1-je után kezdi a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni. Ezelőtt a végrehajtási fokozat és a rezsim-besorolásuk határozta meg, hogy például mennyit telefonálhattak egy héten, hogy hány alkalommal és milyen hosszan Skype-olhattak szeretteikkel, vagy hogy mennyi pénzt költhettek el szabadon.

Mivel kedvező irányba változtak a látogatófogadás szabályai, az alábbi beadványmintáink már nem használhatóak. A Magyar Helsinki Bizottság éveken át sokat dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Régóta küzdöttünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal. 

Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.

Fogvatartottak családtagjai petíciót adtak át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A hozzátartozók és civil jogvédők azt szeretnék elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Egy friss strasbourgi ítélet szerint „a térelválasztó elemmel” történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.