Akta: Koronavírus-járvány és veszélyhelyzet

A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletet nyújt a Turbina Kulturális Központnak, amelyet a rendőrség egy alapjogsértő szabályozás alapján záratott be. A jelenlegi gyakorlat lehetőséget teremt önkényes hatósági döntésekre.

2026 márciusában lesz 6 éve, hogy Magyarországon veszélyhelyzet van. A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelettel gyakorlatilag korlátlanul, egyik napról a másikra felülírhat bármilyen törvényt. Már több mint ezer ilyen rendeletet fogadtak el. Az egyik ilyen rendelet lehetővé teszi, hogy bezárjanak üzleteket olyan bűncselekmények miatt is, amiről az üzlet dolgozói nem is tudtak.

Szokatlanul határozott hangvételű állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a magyar demokrácia és jogállamiság állapotáról. A páneurópai testület felszólította a kormányerőt, hogy haladéktalanul vessen véget a háborús veszélyhelyzetnek, és törölje el a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a PACE határozott kiállását a magyar polgárok alapjogai mellett.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom

Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.

Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített. 

A kormány 2022. november 1-jével megszüntette, majd egyúttal újra kihirdette a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozással. Erre azért volt szükség, mert november 1-jével megváltoztak a különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvényi szabályok. Szakértői álláspont szerint az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények módosítása egy célt szolgált: azt, hogy kizárólagos és tulajdonképpen korlátlan hatalmat biztosítson a kormánynak minden különleges helyzetben.

Ma már a 723. napja annak, hogy 2020. március 11., a veszélyhelyzet első kihirdetése óta eltelt időben különleges jogrend van Magyarországon. Ebben az időszakban csak 99 napunk volt, amikor a kormánynak nem volt lehetősége rendeleti … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság nemzetközi összehasonlító kutatásban vett részt, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgáltuk a szabadságvesztés büntetés alternatíváját jelentő büntetések és intézkedések magyar szabályozására és alkalmazására. A kutatásban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy … Tovább olvasom

A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

A Magyar Helsinki Bizottság feltáró kutatást készített a távmeghallgatások gyakorlatáról és a koronavírus-járvány alatt bevezetett változtatásokról, és ezek büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásáról. Képernyőn az igazság – elektronikus kapcsolattartás a büntető igazságszolgáltatásban címmel megjelent kutatási jelentésünkben … Tovább olvasom

16 hónap után végre újra lehet személyesen látogatni a börtönökben, de csak súlyos és indokolatlan korlátozások mellett. A gyerekek továbbra sem látogathatják a szüleiket. 

A Magyar Helsinki Bizottság nemzetközi összehasonlító kutatásban vesz részt, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálja a szabadságvesztés büntetés alternatíváját jelentő büntetések és intézkedések magyar szabályozására és alkalmazására. A kutatásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság szerint haladéktalanul újra kell indítani a látogatásokat a büntetés-végrehajtás minden intézményében.   A látogatófogadás visszaállítására kidolgozott javaslatainkat ezért eljuttattuk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét végző ügyészség számára, és … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja, hogy 2021. májusban a járványhelyzet nem indokolja azt, hogy a büntetés-végrehajtásbeli látogatást korlátozzák, ha a szabad életben is fenntartott, minimális korlátozásokat a börtönökben is megtartják, figyelembe veszik. Mára valamennyi intézményben, ideértve az idősotthonokat és a kórházakat (a COVID-osztályokat kivéve) feloldották a látogatási korlátozásokat, a büntetés-végrehajtás keretében dolgozók mindennapi élete csaknem teljességgel visszatérhetett a korábban megszokott keretek közé, így a fogvatartottak kapcsolattartóinak – a korábbiakhoz hasonló formában történő – beengedése sem hordoz további kockázatokat. 

A járvány miatt több, mint egy éve tilos a látogatás a börtönökben, ami nagyon megterhelte a fogvatartottakat és családjaikat is. A személyes találkozásokat plusz telefonálási idővel, Skype-pal igyekeztek pótolni, de ezekkel a lehetőségekkel nem minden rab tud élni, nincs rá pénzük, vagy nem megfelelőek a technikai feltételek  – derül ki egy nemrég létrejött civil hálózat, a FECSKE jelentéséből. 

Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.

A 2021. február 12-i kormányrendelet szerint védettségi igazolványra jogosultak azok az emberek, akik átestek a koronavírus fertőzésen vagy pedig beoltották őket. A védettségi igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókat ebben a tájékoztatóban foglaljuk össze.

A Magyarországra történő beutazás szabályai a járvány miatt szeptember 1-től újra megváltoztak.