1% Add adód 1%-át az emberi jogok védelmére! Május 20-ig legkönnyebben az ügyfélkapun keresztül tudsz rendelkezni róla. ADÓSZÁMUNK: 19013983-1-42

Újabb autós tüntetés megtiltását hagyta jóvá a Kúria

A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.

2020. november 12. óta az ország teljes területén tilos bármiféle tüntetés. A kormányrendeletben szereplő totális tiltás nem tesz kivételt az olyan tüntetésekkel sem, amelyek messzemenően figyelembe veszik a járványegészségügyi előírásokat, személyes érintkezéssel nem járnak, veszélyt sem a tüntetőkre, sem a lakosságra nem jelentnek. Így az ún. „autós, dudálós” felvonulások is tilalom alá esnek.

Jámbor Sándor egy ilyen forgalomlassító tiltakozást akart szervezni Gyulán március 26-ára. Azokat az autósokat hívta az Erkel Ferenc Művelődési Ház parkolójába, akik nem értenek egyet a kormány járványellenes küzdelem címén meghozott látszatintézkedéseivel. Az autósok innen indultak volna tovább kétórásra tervezett városi menetükre. A Gyulai Rendőrkapitányság március 23-án megtiltotta a szabályosan bejelentett autós tüntetést, és határozatában a novemberi kormányrendelet általános tiltására hivatkozott. Jámbor Sándor a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadta meg a rendőrség egyéni mérlegelés nélkül meghozott döntését.

A tüntetés szervezője bírósági keresetében arra hivatkozott, hogy a kormányrendelet ellentétes az Alaptörvénnyel, mert teljes egészében lehetetlenné teszi a gyülekezési jog gyakorlását még olyan esetekben is, amikor – mint amilyen ez is – a tüntetésnek semmiféle járványügyi kockázata nincsen.

A Kúria a múlt héten elutasította Jámbor Sándor keresetét. A bíróság – éppúgy, mint a gyulai rendőrség – a novemberi kormányrendeletre hivatkozott, mondván, az kivétel nélkül előírja minden egyes tüntetés megtiltását. A Kúria nem volt hajlandó az Alkotmánybírósághoz sem fordulni, mert nem találta úgy, hogy a kormányrendeletnek a gyülekezést totálisan tiltó rendelkezései ellentétben állnának az Alaptörvénynek a gyülekezési jogot garantáló szabályával.

Jámbor Sándor és a Magyar Helsinki Bizottság azonban továbbra is úgy látja, hogy a mostani általános, az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó, lassan 150 napja tartó tiltás alkotmányellenes és észszerűtlen is. Ezért a tüntetésszervező a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panasz nyújt be az Alkotmánybírósághoz a gyulai autós tüntetés megtiltása miatt.

Magyarországon kívül ma alig van olyan másik európai ország, ahol a gyülekezésnek, tüntetésnek kivétel nélkül minden formáját tiltanák, és semmiféle lehetőséget ne biztosítanának az egyéni körülmények hatósági mérlegelésének. Németországban például már egy éve kimondta az Alkotmánybíróság, hogy az embereknek koronavírus-járvány idején is joguk van politikai célú tiltakozáshoz.

Éppen azért készített a Magyar Helsinki Bizottság alkotmányjogi panaszmintát is, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki felhasználhat, aki a gyülekezési jog korlátozása ellen jogi eszközökkel kíván fellépni. Fontos, hogy a benyújtási határidő a tilalmat elrendelő kormányrendelet hatályba lépésétől számított 180 nap, azaz jelenleg 2021. május 10.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság