Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
Bíróságon akarja elérni a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a magyar állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is.
A menekülttáborok nem nyújtanak hosszútávú megoldást a menekülésre kényszerített embereknek. Ám olykor nincs más lehetőség arra, hogy az üldözöttek fizikai biztonságban lehessenek, ezeken a helyeken kell megszervezni a túléléshez szükséges humanitárius segítséget.
Oleg Petrovics Orlov (Олег Петрович Орлов) 1953-ban született orosz emberi jogi aktivista, a betiltott Memorial civil emberi jogi szervezet társelnöke. 2009-ben elnyerte a Szaharov-díjat, ám ez sem mentette meg őt attól, hogy a Putyin-rezsim bebörtönözze nyíltan felvállalt háborúellenes véleménye miatt.
Nyílt levélben fordult az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azért választották a kapcsolatfelvételnek ezt a formáját, mert Pál Norbert 10 hónapja nem válaszolt egyetlen megkeresésükre sem. Viszont az ukrán menekülők ellátását radikálisan átszabó új rendelet után már nincs idő a várakozásra: a kormánynak sürgős tennivalói vannak, hogy ne kerüljenek még rosszabb helyzetbe az ide menekült családok.
A jogvédő egyesület ügyfelei idén már 100. alkalommal kaptak jogi elégtételt a strasbourgi bíróságtól. Sőt, megszületett a 101. és 102. kedvező döntés is. A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi sikerei nemcsak itthon számítanak rendkívülinek, hanem más európai jogvédő szervezetek között is.
Augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek lesznek jogosultak központi állami elszállásolásra, a többiek, így a kárpátaljaiak már nem. Áprilisban még tagadta a kormány a szigorítást, hogy aztán most bármiféle … Tovább olvasom
Rendezvényt szerveztünk olyan menekült és magyar fiataloknak, akik elkötelezettek és érdeklődnek az emberi jogok iránt. Az egynapos esemény keretében művészetterápián, emberi jogi kvízeken, valamint játékos feladatokon keresztül tanulhattak a fiatalok magukról, csapatmunkáról és az emberi jogokról.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott iraki fiatalembernek 8 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. 10 hónap után is csak azért szabadulhatott konténerbörtönéből, mert a kormány – bírósági ítélet hatására – felszámolta őket.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott fiatal iráni nőt lényegében magánelzárásban tartották fogva a tompai tranzitzónában. Most 3500 eurós igazságos jóvátételt ítélt meg neki az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei nyertek pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A menedékkérő anyának, 5 éves és 5 hónapos kisgyerekeinek 37 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. Életüket, egészségüket sorstársaik és karitatív szervezetek támogatása óvta meg.
Az Európai Unió Bírósága ma 200 millió euróra, mintegy 79 milliárd forintra bírságolta meg a magyar államot, mert a kormány nem hajtotta végre a bíróság korábbi ítéletét. Ezentúl ameddig a kormány nem hagy fel a menedékkérők sokszor erőszakos visszakényszerítésével, napi 1 millió eurós, mintegy 396 millió forintos bírságot kell befizetni az uniós költségvetésbe.
A Magyar Helsinki Bizottság idén is megszervezi az ingyenes nyári emberi jogi táborát, A jövő országát!
Hiánypótló átfogó kutatás arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban hogyan szabályozzák a kérelmezők minősített információkhoz való hozzáférésének jogát a migrációs tárgyú eljárásokban, és hogy az egyes tagállamok jogalkalmazása összhangban van-e az európai normákkal.
Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: júniusi kezdéssel fizetett joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba.
Többszörösen is segítségre szorult volna az a fiatal szíriai nő, aki kilátástalan helyzete elől menekült, itt mégis bezárták őt – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A hazai hatóságok és bíróságok rengetegszer önkényesen … Tovább olvasom
Két, a magyar államtól menedékjogot kérő gyerek menekültügyi őrizetét bírálta el a strasbourgi bíróság. Mindkettőjük esetében megállapította, hogy fogvatartásuk önkényes volt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a menedékkérő gyerekeket a jogsértő állammal szemben.
A Belügyminisztérium 2024. február 3-án hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeletek tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat – hasonlóan a törvény társadalmi egyeztetéséhez – ismét kreatívan értelmezte a minisztérium.
Egy hónap sem telt el az évből, és a Magyar Helsinki Bizottságnak máris újabb ügyfele nyert pert a strasbourgi bíróságon. Az iraki kurd fiút bármiféle vizsgálat nélkül kényszerítették át Szerbiába a magyar rendőrök. Az embertelen szabályok azóta is élnek, noha több nemzetközi bírósági ítélet mondja ki róluk, hogy súlyosan alapjogsértőek. A menekülő gyerekekkel ma is így jár el a magyar állam.