Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A … Tovább olvasom
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel … Tovább olvasom
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon bekövetkezett, aggodalomra okot adó eseményekről, különös tekintettel a rasszizmus és az intolerancia megjelenési formáira és Magyarország új alkotmányának elfogadására.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
2011. március 16. – Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzése a kormányzat jogállamiságot veszélyeztető lépéseiről
A Magyar Helsinki Bizottság szerint alkotmányellenes az a törvény, amely megengedi a kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását. A szervezet ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a jogszabályt.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen értékelte az újonnan megalakult Országgyűlés első három hónapjának munkáját. Közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, … Tovább olvasom