Témakör: Jogállam

Jogállamban mindenki VIP (very important person) – Próbáld ki, mennyire vagy képben!

Már önmagában az is súlyosan sérti az LMBTQ+ emberek méltóságát, hogy a pedofil bűnelkövetők ellen meghozott törvénymódosítások között fogadtak el őket érintő rendelkezéseket – áll abban a beadványban, amelyben tíz civil szervezet kéri az ombudsman vizsgálatát.

Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület. Jelentésük szerint többek között az indokolja az ombudsman leminősítését “B” státuszúra, hogy nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, és bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja. A jelentés visszatükrözi a Magyar Helsinki Bizottság aggályait.

A magyar kormány hosszú évek óta nem hajlandó semmilyen érdemi lépést tenni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására. 2016 óta húzódik a Baka-ügy, és egyelőre az állam a kisujját sem mozdította.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése minden vizsgált területen súlyos problémákat mutat Magyarországon, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. Érdemi javulást nem tudott azonosítani az Európai Bizottság egyetlen területen sem, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshet el. Nyolc hazai civil szervezet közös értékelése az uniós jelentésről.

A hírek szerint július 20-án jelenik meg az Európai Bizottság 2020-ról szóló jogállamisági jelentése. A 2019-ről szóló, előző jelentés minden vizsgált területen a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarország kapcsán, visszaigazolva a civil szervezetek aggályait. A kormány jogállamiságot sértő tavalyi lépései fényében meglepő lenne, ha idén más lenne az összkép. A civil szervezetek abban bíznak, hogy idén a kritika mellett ajánlásokat is megfogalmaz majd az Európai Bizottság a jelentésben, és a problémák beazonosítását konkrét lépések követik majd.

Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.

Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Otromba kioktató választ kapott a külügyminisztertől.

Hiába tüntettek ezrek, írta alá a petíciót több, mint 100 000 ember, az Országgyűlést nem érdekli a magyarok véleménye. Megszavazta az országgyűlés a propagandatörvényt, ezzel betiltva az LMBTQI témájú oktatási programokat, termékeket, reklámokat a 18 éven aluliak számára. 

A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a Fidesz  egy új, az orosz propagandatörvényre hasonlító javaslattal, amivel betiltaná az iskolai LMBTQI témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat. A magyar LMBTQI emberek 42%-a gondolt már az öngyilkosságra, 30%-uk meg is kísérelte azt. Az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt. 

Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

Az uniós helyreállítási alap tervezett elköltésével kapcsolatos „társadalmi egyeztetés” során benyújtott írásos véleményünk

Tíz hónappal az Európai Unió Bíróságának ítélete után a magyar kormány végre kezdeményezi a civilellenes törvény hatályon kívül helyezését. A jogszabály eltörlése fontos lépés a civil szervezetek számára, hiszen közel 4 év fölösleges és káros megbélyegzésének vet véget.

Ha követted az eseményeket, most jó lesz visszanézni mindent egy helyen, ha pedig nem követted, akkor be tudod hozni a lemaradást. Ugyanis nemrég startolt nagyköveti kampányunk, hogy mindenre, amire eddig azt mondtad, bárcsak értenéd, mostantól azt mondhasd, hogy már érted. A jogállamisággal indítottunk, nézzük, mi minden történt!

A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.

Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság ma adatigénylést nyújtott be az Igazságügyi Minisztériumhoz. A civil jogvédő szervezet azt a törvénytervezetet szeretné megismerni, amelyről Varga Judit miniszter szerint a kormány az Európai Bizottsággal egyeztet, de idáig még nem … Tovább olvasom

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ma indítványozta az uniós bíráknak, hogy marasztalják el a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli az indítványt. A … Tovább olvasom