Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A Liberties, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság üdvözlik az Európai Bizottság döntését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a civilellenes törvény miatt. A szervezetek emellett a magyar jogállamiság 2010 óta tartó leépítésének strukturális … Tovább olvasom
A Civil Liberties Union for Europe ezt a levelet küldte el a TASZ-szal és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen az Európai Bizottság első alelnökének, Frans Timmermansnak, arra kérve az Európai Bizottságot, tegyen lépéseket a magyarországi civil … Tovább olvasom
Ezt a közös állásfoglalást adta ki a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyarországi Helsinki Bizottság és a Liberties a június közepén hatályba lépett magyarországi civiltellenes törvénnyel kapcsolatban. Ezt követően a három szervezet közös levélben fordult Frans … Tovább olvasom
Öt nappal a civilellenes törvény elfogadása után Pardavi Márta az „Itt van a tettek ideje!” című rendezvény szónoka volt. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról beszélt, hogy az új, kártékony szabályozás mennyiben befolyásolja majd a jogvédő tevékenységünket. A beszédet … Tovább olvasom
A Civilizáció csoporthoz tartozók és más, csatlakozó szervezetek közös állásfoglalásban ítélték el, hogy a kormánytöbbség ma elfogadta a civilellenes törvényt. A Magyar Helsinki Bizottság is csatlakozott az aláírókhoz. (2017. június 13-án 11 órakor 157-en voltunk.) Íme, … Tovább olvasom
A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, … Tovább olvasom
A kormánytöbbség vegye komolyan a Velencei Bizottság (VB) szakvéleményét a civil ellenes törvényjavaslatról. Mint az előzetes véleményből is kiderül: a szavazás előtt álló jogszabály felesleges és káros, valamint nem szolgálja az átláthatóságot. Esetleges elfogadása előtt komolyan át … Tovább olvasom
A Magyar Hírlap adatszolgáltatási kérelemmel fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Egyesületünk a törvényben biztosított határidőn belül válaszolt a napilap kérdéseire. Bár törvény teszi lehetővé, költségtérítést a kérelmezőtől nem kértünk. Nem szolgáltattunk adatot, ahol azt a … Tovább olvasom
Április 7-én az Országgyűlés elé terjesztettek egy törvényjavaslatot, ami megbélyegezné a civil szervezeteket. Küldjön ön is tiltakozó levelet képviselőjének vagy akár az Országgyűlés összes tagjának, hogy ne szavazza meg ezt a felesleges, megbélyegző, önkényes, megtévesztő és kártékony … Tovább olvasom
Az Igazságügyi Minisztérium mára meghívott néhány civil szervezetet az elnevezése szerint a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény egyeztetésére. A gesztus komolytalanságát jelzi, hogy a minden szempontból elfogadhatatlan törvényjavaslat parlamenti vitája egy nappal a minisztériumi … Tovább olvasom
Egyre több hír jelenik meg arról, hogy néhány egyetemen tiltják az oktatóknak és egyéb alkalmazottaknak, hogy a CEU felszámolását célzó törvény ellen tiltakozzanak. Megtiltják nekik, hogy akár magánszemélyként, akár az egyetem feltüntetésével vegyenek részt a … Tovább olvasom
A civil szervezetek készülő új törvényi szabályozása (1) felesleges, (2) megbélyegző, (3) önkényes, (4) megtévesztő, (5) kártékony és (6) hazug. (1) Felesleges. Az alapítványok és egyesültek ma is átláthatón működnek Magyarországon. Különösen igaz ez a közhasznú szervezetekre. A törvénytervezetben szereplő adatok legtöbbjét … Tovább olvasom
A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az … Tovább olvasom
Az Európai Parlamentnek az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) Trócsányi László minisztert és civil szervezetek képviselőit, köztük Pardavi Mártát hallgatta meg az alapjogok magyarországi helyzetéről. Szó esett a szólás- és sajtószabadságról, a kisebbségek … Tovább olvasom
Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Ma az … Tovább olvasom
Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt … Tovább olvasom
Huszonkét civil szervezet az alábbi közös nyilatkozatban állt ki az október 2-i népszavazás érvénytelenítése mellett. „Mi, civil szervezetek és az országért felelősséget érző magyar állampolgárok egy olyan országban hiszünk, ahol az emberség, a szolidaritás … Tovább olvasom
Komoly sikert értek el a civil szervezetek. A kormány ugyanis ma visszavonta háromfős jelöltlistáját, amelyből az Európa Tanács válogathatott volna a strasbourgi bíróság jövőre megüresedő magyar bírói helyére. A Magyar Helsinki Bizottság és számos civil … Tovább olvasom
Tíz magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tíz magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.
A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a … Tovább olvasom