Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
A bíróság két, a Meseország mindenkié c. kötettel kapcsolatos ügyben is a Labrisz Leszbikus Egyesületnek adott igazat a héten. Az első ügyben Fővárosi Kormányhivatalt kötelezték új eljárásra, mert az úgy hozta meg jogsértő határozatát, hogy … Tovább olvasom
A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.
A Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét megsértette a Magyar Nemzet egyik írása. Ezért a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ítélet még nem jogerős. A Labriszt a Magyar Helsinki Bizottság és Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a perben.
A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.
Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.
Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.
Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.
A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.
Befogadta a bíróság a Labrisz Leszbikus Egyesület keresetét. Megindulhat hát a Meseország mindenkié! c. meseantológiát kiadó civil szervezet jóhírneve megsértése miatt indított pere a Magyar Nemzet kiadója és cikkírója ellen. A Labriszt a Magyar Helsinki … Tovább olvasom
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első … Tovább olvasom
Újabb pert bukott el a kormánypárt, mert hazudott a Magyar Helsinki Bizottságról. A három éve indult ügy egész a Kúriáig jutott, amely most helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet. A pártnak és Halász János frakciószóvivőnek 400 … Tovább olvasom