Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Civil szervezetek üdvözlik, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát, de hangsúlyozzák: kormányzati lépések szükségesek a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
2013. február 13-án Balassagyarmaton külföldiekkel beszélgettünk a gyűlölet-bűncselekményekről.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze az új Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
Ez a kényszerzubbony nem durva vászonból, gurtniból meg acélkapcsokból készül. Ezt üstben főzik, lombikban párolják le, orvos adagolja, injekciós tűvel és pirulákban osztják ki. A gond, hogy olyanoknak is, akik nem szorulnak rá, de mert … Tovább olvasom
Magyar panaszosoknak adott igazat az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága. Kimondta, hogy az állam megsértette az ő és más fogyatékos emberek jogát, mert nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a bankautomatákat a vakok is önállóan használhassák.
A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.
A Magyar Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult ügyfele, V. érdekében, akit 2013. március 30-án éjszaka a Sirály nevű közösségi térben a Negyed6Negyed7 Fesztivál keretében megrendezett kulturális programon „fokozott ellenőrzés” keretében igazoltattak, majd ruházatát átvizsgálták.
Újabb elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 23-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság is találkozott az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) 2013. április 3-12. között a magyarországi fogvatartási körülményeket vizsgáló megfigyelőivel.
Másfélszer több embert, nagy többségében nőt tartanak fogva a Kalocsai Fegyház és Börtönben. A szűk, leharcolt, levegőtlen és sötét zárkákban olyanok is szép számmal találhatók, akik pszichoterápiára szorulnak. Velük a börtönszemélyzet nem igazán tud mit kezdeni.
A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről itt olvasható.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnapi ítéletében megállapította, hogy a magyar állam háromszorosan megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt kérelmező emberi jogait azzal, ahogyan 2007–2008 során előzetes letartóztatásban tartották. Az ítélet a hazai büntetőeljárási szabályok egyezménysértő voltára is rámutat.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) határozata jogellenes akadályozta meg a köztársasági elnök rezidenciája előtti tiltakozást. Az is kiderült, a Terrorelhárítási Központ (TEK) intézkedése csak az alkotmánymódosítás miatt tüntetőket sújtotta, sörért és rántott húsért be lehetett jutni.
Miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 11-én nem vette tudomásul a bejelentett tüntetését, a Magyar Helsinki Bizottság jogorvoslattal fordult a Sándor-palota előtti Szent György tér önkényes lezárásával szemben. Íme felülvizsgálati kérelmünk.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlan és sérti a gyülekezési jogot a Szent György tér lezárása.
Sajtóközlemény – A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.
Huszonnégy civil szervezet arra kéri a Magyar Hírlapban hirdető cégeket, hogy ne reklámozzák addig termékeiket a napilapban, amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt cigányozó írását.
A Magyar Helsinki Bizottság börtönmegfigyelői szeptemberben felkeresték a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet „nyári börtönnek” nevezett körletét. Ez a rezsim újnak számít a hazai gyakorlatban.