Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Hírek

Találatok száma: 476 db.



  • „Cinkos, aki néma…”

    A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.

  • Ismerd meg jogaid!

    Zsebre vágható brosúra készült az igazoltatás, szabálysértés, rendőrségi bejelentés esetére szóló hasznos tudnivalókról.

  • A fogdán verték össze a rendőrök az előállított férfit – újabb pert nyertünk Strasbourgban

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Gubacsi kontra Magyarország ügyben hozott tegnapi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök.

  • Miért kell fellépni a rasszista motivációjú bűncselekmények ellen?

    A Magyar Helsinki Bizottság számos olyan levelet kapott, amelyben azt róják fel a szervezetnek, hogy felemeli a szavát a romákat ért támadások kapcsán, de nem tesz így a romának vélt személyek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az egyik levélíróval Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője és Kőszeg Ferenc alapító elnök hosszas vitát folytatott, a levelezést az érintettek engedélyével publikáltuk a Beszélőben.

  • Miért dolgoznak a védőügyvédek?

    Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.

     

  • Sikeres volt a terézvárosi civil-rendőr konzultáció

    A terézvárosi szervezetek és a helyben szolgáló rendőrök konzultációját május elejére szervezte meg a Helsinki Bizottság a kerületi kapitánysággal együttműködésben. Cél a rendőrök és a helyiek közötti bizalom megerősítése, a kommunikáció közvetlen csatornáinak erősítése volt. A várakozások szerint a rendszeres fórum középtávon javítja a rendőri munka hatékonyságát, hozzájárul a közbiztonság megerősítéséhez. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van a folytatásra.

  • Az Országgyűlés az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az uniós szabályozás megsértésére készül

    A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az országgyűlési képviselőket: az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket sért a tegnap beterjesztett T/3522. számú törvényjavaslat a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogvatartással, a terheltek megfosztásával védőjük jelenlététől vagy attól, hogy a fogvatartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék.

  • Nyílt levél Pintér Sándornak a Csüllög kontra Magyarország ügy kapcsán megfogalmazott belügyminisztériumi álláspontról

    A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levéllel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez az Emberi Jogok Európai Bírósága Csüllög kontra Magyarország ügyben hozott döntése kapcsán. A Helsinki Bizottság szerint a döntéssel kapcsolatban a Belügyminisztérium és a BVOP által megfogalmazott álláspont vállalhatatlan és szakmailag nem megalapozott. A Helsinki Bizottság azt várja a belügyminisztertől, hogy vizsgálja felül álláspontját, és tegye meg a szükséges lépéseket a különleges biztonságú körleten való elhelyezés eljárási szabályainak és körülményeinek módosítása érdekében.

  • ENSZ-vizsgálat fókuszában Magyarország – az emberi jogok hazai helyzetéről számoltak be civil szervezetek a Merlinben

    A Magyarország emberi jogi helyzetének áttekintését célzó május 11-i ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt nyolc civilszervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a sajtó képviselőit a jövő szerdai ülés napirendjén szereplő kormányjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentéseik főbb megállapításairól.

  • Kinek a felelőssége, ami Gyöngyöspatán történt?

    2011. május 4-én civilek  tüntetettek, felszólítva az állami szerveket, hogy védjék meg állampolgáraikat, szóban és tettben egyaránt, illetve tegyék nyilvánvalóvá, hogy a rendfenntartás állami feladat.  A tüntetésen a Helsinki Bizottság munkatársa kifejtette, kinek van szerepe és felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.

  • Sikeres volt a józsefvárosi civil-rendőr konzultáció

    A Helsinki Bizottság április végén szervezte meg a józsefvárosi rendőrök és helyi lakosokat képviselő szervezetek közötti konzultációt. A fórum célja a rendőrök és a lakosok közötti bizalom erősítése és a közvetlen kommunikáció elősegítése volt, amely középtávon javíthatja a rendőri munka eredményességét  és a helyi közbiztonságot. A résztvevők egyetértettek, hogy további konzultációkra van szükség.

  • Civil szervezetek levele Hajdúhadház ügyében

      Orbán Viktor, miniszterelnök Pintér Sándor, belügyminiszter Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Lukács Tamás, elnök, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága Kocsis Máté, elnök, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Osztolykán … Tovább olvasom

  • Az Emberi Jogok Európai Bírósága dönthet a kirendelt védőkkel kapcsolatos adatok megismerhetőségéről

    Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk egy adott évben vitt ügyek száma nem közérdekből nyilvános adat, annak kiadására a rendőrség nem köteles. A Helsinki Bizottság az adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez a Helsinki Bizottság szerint olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon