A Magyar Helsinki Bizottság történetében először egy fiatalokból álló csapat állt fel a szervezet munkájának segítésére. Ehhez egy másfél éves programot indítottunk, aminek a résztvevők a Fiatal hangok a hangtalanokért nevet adták.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2022-es évről szóló jogállamisági jelentését. A jelentés szerint a Bizottság számos tavalyi ajánlása nem teljesült, és fontos területeken semmilyen érdemi javulás nem történt.
Demokráciához szükségesek intézmények, de – amint nálunk is bebizonyosodott – önmagában ez kevés. Kellenek elszánt demokraták is, akiket nem rettentenek vissza a demokrácia ellenségei vagy a közöny. Ugyan Magyarországon éppen vesztésre áll a demokrácia, de a meccs nincs lefutva.
Az Európai Unió Bírósága ma az uniós joggal ellentétesnek találta, hogy Magyarország területén gyakorlatilag nem lehet beadni menedékkérelmet, hanem csak a belgrádi és kijevi (!) nagykövetségünkön indítható menedékeljárás. A luxembourgi ítélet értelmében el kell törölni „a nagykövetségi eljárást”, és biztosítani kell a tisztességes elbánást a menedékkérő embereknek.
Június közepén a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal közös CharterWise projektjükben két és fél napos képzést tartottak az Európai Unió Alapjogi Chartájáról és az alapjogok érvényesítéséről érdekképviseleti és szakszervezeteknek. Az együtt töltött idő meghozta gyümölcsét, … Tovább olvasom
A civilellenes törvény elfogadásának ötödik évfordulóján a Civilizáció koalíció felszólítja a kormányt, hogy hajtsa végre a jogerős bírósági ítéleteket, amelyek gátat szabnának a hazai civil szervezetek megbélyegzésének. A hatályban tartott jogellenes igazgatási, büntetőjogi és pénzügyi előírások megnehezítik a civil szervezetek működését, és dermesztő hatásuk van a társadalom egészséges működésére.
A magyar menekültügyi rendszer működését 2020 májusában gyakorlatilag felfüggesztették. Sem a jogi keretrendszer, sem annak végrehajtása nem biztosítja a hatékony hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, ezáltal kiüresedik a menedékhez való jog. Ebben a tájékoztatóban beszámolunk a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt azon ügyfelek bírósági küzdelmeiről, akik beadták a menekültügyi eljárás megkezdéséhez szükséges szándéknyilatkozatot a belgrádi magyar nagykövetségen, de kérelmeiket elutasították.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Fischer Ádám és barátai, valamint az Európai Kulturális Alapítvány Budapest szeretettel hívják a segíteni akaró közönséget a Magyar Helsinki Bizottság javára rendezett jótékonysági koncertre!
A kormány a börtönzsúfoltság csökkentését abszurd lépéssel próbálja megoldani. Miután az egyre szigorúbb büntetőpolitikával büszkélkedett és a migráció elleni harcról kommunikált, többszáz külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből.
Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.
Bármilyen jogokat biztosítsanak a törvények, ezek érvényesítése csak akkor lehetséges, ha a jogalkalmazó szervek ténylegesen lehetővé teszik azt. Éppen ezért mindannyiunk számára fontos, hogy a bíróságok függetlenek legyenek, átláthatóan működjenek, és hogy a bírók pártatlanul, politikai befolyástól mentesen hozzanak ítéletet az eléjük kerülő ügyekben. Magyarországon azonban az elmúlt években számos olyan jogszabály és döntés született, amelyek veszélyeztetik a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését.
A kordonbontók, politikusok és diákok egyaránt rendszeresen hivatkoznak a Telex újságíróinak rendőrség elleni perére. Egyrészt joggal, másrészt némileg elhamarkodottan. A Magyar Helsinki Bizottság ma kapta kézhez a jogerős ítéletet. A civil jogvédő egyesület fontosnak tartja, hogy a bírósági döntést megismertesse a közvéleménnyel. A félreértelmezéseknek és túlzásoknak leghelyesebb tényekkel elejét venni.
A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérelemhez készített mintát a tüntetők számára, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökséget és környékét lezáró kordon megbontása miatt. Mivel Novák Katalin köztársasági elnök nemrég, a pápalátogatás alkalmából széles körben élt kegyelmezési jogával, talán most hasonló méltányosságot gyakorol majd.
Egy 14 éves menedékkérő gyereket bántalmaztak az ásotthalmi mezőőrök és dobtak vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Egy 17 éves menedékkérőt önkényesen három hónapon át tartottak őrizetben. Egy 28 éves kínzásáldozat menedékkérőt pedig súlyos egészségi problémai ellenére tartottak fogva. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei mindhárman a strasbourgi bírósághoz fordultak, és mindannyian nyertek. Emberi jogaikat megsértette az állam, ezért igazságos jóvátételre kötelezték.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget ajánl fel a tegnap a Budai Várban tüntetők közül azoknak, akik rendőri túlkapások áldozataivá váltak. Egyben felszólítja a hatóságokat, hogy szakszerűen és pártatlanul vizsgálják ki a történteket, különös figyelmet fordítva arra, hogy a rendőri intézkedéssel érintettek nagy része fiatal- vagy éppen gyermekkorú diák.
A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.
Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.
A Kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításának tervezetével kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság részletes észrevételeket készített a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) módosításához.
Ha a sztrájknapon a Magyar Helsinki Bizottság helyettesítené a tiltakozó tanárokat az elmaradt óráikon, mi ezt a tananyagot adnánk le a diákoknak.