A Magyar Helsinki Bizottság 8 hónapos társadalmi részvétel tanfolyamot tartott menekült és bevándorló fiatalok számára. A résztvevők a helyi lakosokat is bevonó nyilvános eseményt rendeztek, de 2024 ősztől magyarországi középiskolák munkáját is támogatják.
Bár az államnak minden hónapban frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, augusztusban ez elmaradt. Ehhez képest menedékes családok százainak szüntették meg az államilag támogatott lakhatását arra hivatkozva, hogy olyan területekről menekültek el, ahol nem folynak harci cselekmények. Már ez sem igaz.
„Most ugyanolyan helyzetben vagyunk, mint mikor jöttünk átfele: nem tudjuk mi lesz velünk. De nem akarjuk a gyerekeket hazavinni a semmibe” – mondják az utcára tett anyák.
Évente 150-200 ezer bűncselekmény válik ismertté Magyarországon. Ennek a többszörösére rúg a szabálysértések száma. Ez annál is feltűnőbb, mert bár számtalanszor követünk el kihágásokat, de többnyire ezeknek csak a töredéke miatt indítanak szabálysértési eljárást ellenünk. Egy átlagos polgár alig tud valamit a szabálysértésekről. Hogy tájékozottabb legyél, ebben segít a Magyar Helsinki Bizottság kisokosa.
Augusztus 21. után csak azoknak az ukrajnai menedékeseknek jár majd lakhatási támogatás, akiknek egykori lakóhelyén harcok folynak. Így az itt élő menedékesek többsége egy hét múlva elveszíti itteni lakhatását. Közülük most számos gyerekeit egyedül nevelő … Tovább olvasom
Bíróságon akarja elérni a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a magyar állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is.
A menekülttáborok nem nyújtanak hosszútávú megoldást a menekülésre kényszerített embereknek. Ám olykor nincs más lehetőség arra, hogy az üldözöttek fizikai biztonságban lehessenek, ezeken a helyeken kell megszervezni a túléléshez szükséges humanitárius segítséget.
Oleg Petrovics Orlov (Олег Петрович Орлов) 1953-ban született orosz emberi jogi aktivista, a betiltott Memorial civil emberi jogi szervezet társelnöke. 2009-ben elnyerte a Szaharov-díjat, ám ez sem mentette meg őt attól, hogy a Putyin-rezsim bebörtönözze nyíltan felvállalt háborúellenes véleménye miatt.
Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket. Pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2023-as évről szóló jogállamisági jelentését. Ez idén is számos ponton tükrözi a magyar civil szervezetek közös beadványában megfogalmazott aggályokat és hiányokat. Eközben pedig a magyar kormány nem teljesítette a Bizottság előző évi ajánlásait sem.
A Magyar Helsinki Bizottságnál mintabeadványokat írtunk azoknak a fogvatartottaknak, akik szeretnének részt venni a családtagjuk temetésén.
A Magyar Helsinki Bizottság 2017 óta dolgozik azért, hogy a látogatók megpuszilhassák, megölelhessék fogvatartott hozzátartozójukat a látogatáskor. Most elértük, hogy egy részük a látogatófogadás elején és végén végre köszönthesse, megérinthesse egymást. Több mint 5000 családnak lett egész más a beszélője július 1-től.
Nyílt levélben fordult az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők azért választották a kapcsolatfelvételnek ezt a formáját, mert Pál Norbert 10 hónapja nem válaszolt egyetlen megkeresésükre sem. Viszont az ukrán menekülők ellátását radikálisan átszabó új rendelet után már nincs idő a várakozásra: a kormánynak sürgős tennivalói vannak, hogy ne kerüljenek még rosszabb helyzetbe az ide menekült családok.
A Pécsi Járásbíróság ma bűncselekmény hiányában felmentette Heindl Péter jogász-pedagógust, aki piros festékkel írta át a kormányerő plakátját, és festett rá paprikajancsit. A közéleti aktivista számára a Magyar Helsinki Bizottság biztosított védelmet a perben. Az ügynek még nincs vége, mert az ügyészség fellebbezett.
A jogvédő egyesület ügyfelei idén már 105. alkalommal kaptak jogi elégtételt a strasbourgi bíróságtól. A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi sikerei nemcsak itthon számítanak rendkívülinek, hanem más európai jogvédő szervezetek között is.
Az alábbiakban közzétesszük Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata az ügyvédi munkában című képzés tematikáját, a programot az előadások diasoraival és azt a hasznos linkek gyűjteményét, amit a résztvevőkkel is megosztottunk. Célunk, hogy képzők, oktatók merítsenek ebből a tanmenetből, és így minél több jelenlegi vagy jövőbeli szakember profitálhasson belőle.
Augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek lesznek jogosultak központi állami elszállásolásra, a többiek, így a kárpátaljaiak már nem. Áprilisban még tagadta a kormány a szigorítást, hogy aztán most bármiféle … Tovább olvasom
Rendezvényt szerveztünk olyan menekült és magyar fiataloknak, akik elkötelezettek és érdeklődnek az emberi jogok iránt. Az egynapos esemény keretében művészetterápián, emberi jogi kvízeken, valamint játékos feladatokon keresztül tanulhattak a fiatalok magukról, csapatmunkáról és az emberi jogokról.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A családjától elválasztott iraki fiatalembernek 8 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. 10 hónap után is csak azért szabadulhatott konténerbörtönéből, mert a kormány – bírósági ítélet hatására – felszámolta őket.